Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-11 [147]

BERCHTOLD LIPÓT GRÓP VOLT KÜLÜGYMINISZTER PIÁNAK POLGÁRI PÖRE - AZ EGYIK BUKMÉKERIRODA ENGEDMÉNYESÉVEL. Blau Géza tőkepénzes nemrégiben polgári pört indított gfcóf Berchtold Zsig­mond földbirtokos, illetve édesatyja: gróf Berchtold Lipót v,b.t,t,,a mo­narchia volt külügyminisztere ellen, 35oo pengő erejéig. A pörnek érdekes előzményei vannak. Berchtold Zsigmond gróf ugyanis - a kereset szerint ­rendszeresen játszott a lóversenyeken és fogadásait az Abonyi-féle bukmé­ker-irodában bonyolította le. A gróf nem egyenlítette ki minden egyes eset­ben számláját, ugy, hogy végeredményben nyereségei és veszteségei között egymilliárd és száznegyven-millió koronát kitevő differencia mutatkozott a fogadóiroda javára. Az összeget később pengőre számitották át s a mutat­kozó 88.000 pengős követelést Abonyi átengedményezte nemet Ferenc nevü hi­telezőjére. Német viszont ebből az összegből 35oo pengőt Blau Gézának cé­dáit. Blau Géza keresetével szemben az alperes Berchtold grófok előbb pergótló kifogást emeltek. FoBmann Károly dr. ügyvéd terjesztette elő a budapesti törvényszéknél a pergátló kifogást s eszerint Berchtold Zsig­mond gróf ezért a tartozásáért nem vállalhat felelősséget, minthogy a kö­vetelés lóversenyfogadásokból, vagyis jogvédelemben nem részesíthető ügy­letből állott elő. Felhozta az ügyvéd azt is, hogy Berchtold Zsigmond gróf hasonló fogadásai, könnyelműen kibocsátott váltói folytán mintegy 18oo millió osztrák schillinggel terhelte meg a saját és az atyja vagyonát, ugy, hogy emiatt kiskorúságát meghosszabbították ós gyámjául atyját: Berch­told Lipót gróf volt külügyminisztert rendelték ki. A budapesti királyi törvényszék a pergátló kifogásnak nem adott helyet, azon az alapon, hogy tudniillik a felperes már eleve Berchtold Lipót grófot *s perbevonta követelése iránt. Az érdemi tárgyalás során az alperesek azon a cimen kérték a ke­reset elutasítását, mert Blau Géza felperes - szerintük - nem mutatta be a cedálásra vonatkozó okiratot. Kétsógbevontók, hogy az engedményezés Blau Géza javára egyáltalán megtörtént, annál is inkább, mert - állítá­suk szerint - Abonyi bukméker és érdektársai között annakidején súlyos ellentétek merültek fel, ugy, hogy Abonyi már a Német Ferenc javára tör­tént, alap^engedményezését is visszavonta, A budapesti királyi törvényszék magáévá tette az alperesek érve­lését és Blau Géza felperes keresetét elutasította. Az érdekes pör, a felperes ügyvédjének: dr. Kádár Miklósnak fel­lebbezése folytán a királyi tábla Ury-tanácsa elé került. Itt Kádár dr, becsatolt egy választott birósági döntvényt, amely arról tanúskodik,hogy Abonyi bukméker annakidején, igenis, szabályszerüleg engedményezte a Berch­told grófokkal szemben fennálló 88,000 pengős követelését Német Ferenc javára, A felperes azt is bizonyitani kivánta, hogy az ezidőszerint aty­ja gondnoksága alatt álló Berchtold Zsigmond gróf nem szerencsejátékot folytatva csinálta meg emiitett nagyösszegü adósságát, hanem közte és Abonyi közt tulajdonképpen kölcsönügylet keletkezett. Ennek igazolására a felperesi ügyvéd inditványozta magának gróf Berchtold Zsigmondnak ta­núként leendő kihallgatásét, A királyi tábla beható tanácskozás után helytadott a felperesi előterjesztésnek és elrendelte Berchtold Zsigmond gróf eskü alatti tanú­kihallgatását. A tábla a fellebbviteli főtárgyalás folytatásának idő­pontjáról Írásban értesiti az érdekelteket. /MOT/ Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents