Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1
1936-09-11 [147]
ÜGYVEDEK A POLGÁRI PERRENDTARTÁS. REFORMJÁRÓL, Az igaz sagüg^minis zter -mint Isme rétes,— a most érvényben lévő polgári perrendtartás módosítására törvénytervezetet keszitett, amelyet hozzászólás végett megküldött az ügrvedi kamaráknak is 0 A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya által kiküdött bizottság dr. Grünhut Ármin elnöklete mellett megtette a törvénytervezetre vonatkozó észrevételeit ós ezeket az igazsógügyminis zterhez felterjesztendő észrevételeket targyalta a péntekre összehivott rendkívül népes tagertekezlete az ügyvédi kamarának, A perrendtartás tervezet reformja lényeges változtatásokat tett a mostani törvényen, amelyet még Flósz Sándor alkotott, ezért a tagértekezlet ránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg 0 Az ülésen dr, Blaunef Mór elnökölt és egymás után jelentkeztek szólásra az értekezleten résztvevő ügyvédek, hogy állást f cg laljanak a nagy horderejű törvénytervezet mellett, vagy ellene, Blauner elnöki megnyitójában részletesen kifejtette azokat az aggályokat, amelyeket az uj javaslat az ügyvedek körében keltett"; - Kern is olyan régen hangzott el„ - kezdte besz édét Blauh^r dr.—legfelsőbb bíróságunk volt kitűnő elnökinek, Juhász Andornak súlyos szava, aki birálat tárgyává tette a tömeges uj törvényalkotás lázas tempóját,. Csak nem régen hallottuk igazságügyi kormányzatunk jelenlegi vezetője ajkáról, abbeli meggyőződése hirdetését, hogy uj törvényeket és uj rendeleteket csak akkor szabad és kell alkotni, ha azokra feltétlenül szükség van. Ha o régóta bevált elv alapján vizsgáljuk , hogy szükség van-e perrandtartási novellára, akkor csak nemmel felelhető Az ügyforgalom,—amint statisztikai adatok bizonyitják-legtöbb bíróságunknál zuhanás szerüon csökkentő Inkább munkahiányról, mint túlterhelésről lehetne panaszkodni, — Elismerjük, hogy a pertQárgy ért ekek csökkentése és a tuls gosan leépitett perorvoslati lehetőség emelése tekintetében novolláris reformra van szüksége Meg kell állapitanunk, hogy az uj javaslat sok száz pontból álló rendelkezésének túlnyomó része eltolódást jelent attól a remekműtől., amelyet Plósz Sándor zsenialitása megalkotott, és amelynek meg volt az a tragikuma, hogy azt a világháború után következő állapotok devalválták. Az uj tervezet az illetékességi kikötést rugalmassá es bizonytalanná teszi, amellyel megsérti azt az alkotmányjogi alapelvet, hogy seriidilletékes birajatól el nem vonható* A legfelsőbb biróságunk előtti perorvoslat határát 6.000 pengőre emeli fel az uj javaslat, holott az eddigi 5.000 pengős értékhatár is tel magas volt, A kétfoki perorvoslat helyett az egyfokú perorvoslat rendszerére tér át az uj tervezet ás ezzel azt a megnyugvást, melyet a hétfokú pe ;-orvoslati fórum jelentett, soa esetben csökkenti. Aggályos, hogy a legfelsőbb bíróságunknál a tara-csok létszámát öt bíróról háromra csökkenti a javaslat, — A legszegényebb réposztályunkat is uj terhekkel rója mef a törvénytervezet, amidőn-bár mérsékelt illetékkeL-ház-ssági ügyekben pedig közj-gyzöi dijjal terheli meg idényei érvényesítésénél a vagyontalan felpketö Ez az ai.ja.bb magterhelés ismét az ügyvédeket fogja sújtani és megfogja nehezíteni a tartasi és baleset kártéritesi ügyek megujitáSát, — Végül súlyosan séromlmasek az ügyvédekre nézve:, a. javaslatnak ügyvedoklenes rendelkezései, amelyekre pedig a magyar ügyvédség nem szolgált rá 0 Az ügyvédi kar nagyrésze jesi elszánt küzdelmet f olytat a megélhetésért, hivatása gyakorlásáért eriA 1 kül, hogy az arrohivaeottak segit ő kézzel támogatnák e nehéz küzdelmében^ sőt uj és uj rendelkezésekkel teszik egyre nehezebbé az ügyvédség válságos korszakát„ Ezután Lonpold Sloimér szólalt föl, aki azt hargoztatta, hogy a javaslat elkészítése előtt kellett volna mégtárgyalni szakemberekkel a magyar gazdasági él tet érintő törvény tervezetet ós arra hivfa fel a figyelmet, hogy mielőtt a Plósz fél.-- alapelvekről lotérnénék és a javaslatból törvény lenne: a parlament igazságügyi bizottságában kell sz akf érfia kkal alaposan újból letárgyalni a javaslatot„ ürbach Lej is a javaslat helyes i - azkodesoiru mutatott rá, Ifj. Szigeéhy László azt hangoztatta, hogy a hatáskör és illetékesség kérdését hiztositó garanciális szabályoké* kell megőrizni és a továbbiakban rámutatott a javaslat helyes reformjaira. 7 Folytatása kövatkozik/ . . v_,
