Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1
1936-09-10 [147]
A NYERSANYAGOK ELOSZTÁSÁNAK VILÁGGAZDASÁGI ÉS VILÁGPOLI TIKAI JELENTŐSEGE. LEDERMANN LÁSZLÓ DR. EGYETEMI MAGÁNTANÁR EL A.AD ÁS A A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBA. Ledermann László dr., a genfi egyetem m. tanára, a Magyar Külügyi Társaságban csütörtökön este előadást tartott, ezzel a cimmel: "A nyersanyagok elos ztásának v i lággazdas ág i ds világpolitikai j e lent ős áge ." Az előadóülésen nagyszámú hallgató közönség jelent meg, különösen a magyar közgazdasági élet előkelőségei sorából. Az ülésen Szterényi József báró v.b.t.t., ny. miniszter, felsőházi tag elnökölt, aki rövid szavakkal üdvözölte az előadó vendeget. Ledermann László dr. előadásában kiemelte, hogy amióta az ipari forradalom a gépmunkát és a tömegtermelést tette a modern ipar alapjává, a nyersanyagkérdés;, a világgazdaság egyik lefontosabb problémájává lett. /miig annak lehetősége fennforog, hogy egy államot nyers anyagéi látási bázisától el lehet vágni, addig a nyersanyaghiány lehetőségének pszihozisa fogja uralni a nyers anyag-pr obiémát. Politikai szempontból tehát a nyersanyagkérdés a béke és a biztonság függvénye. A háborús gazdálkodás természetszerűleg más nyersanyagbázison nyugszik, mint a béke nyersanyaggazdasága* A nyersanyagok elosztása a nyersanyagbőség es a nyersanyaghiány problémáit váltakozva állítja előtérbe. A feleslegek elpusztítása, a termelőfelületek korlátozása, a nemzeti és nemzetközi árszabályozó kavtelllzáo ió - nagyjából a nyersanyagbőség jelel. A ny e rs any agh i£ ir.y problémája viszont, a nyersanyagban szegény államok beszorzás! nehézségeinek kérdése, pénzügyi és világkereskedelmi vonatkozásúi Sir Sámuel Hoare volt angol külügyminiszter a Népszövetség legutóbbi közgyűlésén a világ egyik legn^yyobb nyersanyagé tmuo 10 birodalmának, Angliának, teljes készségét fejezte ki a nyersanyagelo sztás problémájának igazságos orvos lás iára. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet többé nem tartható f enn. Az egyes gyarmatok fölötti mandátum átadásával a kérdés érdemlegesen és véglegesen nem oldható meg. A nyersanyaghiány megszüntetése csak a nemzetközi kereskedelem fellendülésével juthat nyugvópontra. A kibontakozás utja az irányított nemzetgazdas ágak s Zelc sebbkörü nemzetközi együttműködésében keresendő, s ennek végső eredménye a világgazdasági nyers anyagforgalom egyensúlyának egészséges kialakulása lesz, A mindvégig érdeklődéssel hallgatott fejtegetéseket az előadónak a Magyar Külügyi Társas % nejében az elnöklő Szterény 1 József báró köszönte meg, aki az elhangzottakhoz megjegyzéseket is fűzött i - A gazdasági liberalizmusnoz való visszatérés - úgymond egyelőre kevés reménnyel kecsegtet. Évtizedes meggyőződésem, hogy a világgazdasági krizis főoka nem annyira a nyersanyagelosztás hiányosságaiban, mint inkább a két évtizede vallott és követett háborús gazdasági mentalitásban keresendő. A kibontakozást az egyes á, lamok autarchlkus gazdasági rendszere hátráltatj a, ami végeredményben nem engedi érvényesülni az örök gazdasági törvényeket. A túlzott autarchia vezetett. a világgazdaság összeomlásához, A között gazdálkodás rendszeréről egy olyan kicsiny ország, mint a miénk, természetszerűleg nem terhet át elsőnek a szabadgazdálkodási rendszerre. Magától értetődik, hogy a gazdasági szabadságot nem szabad összetéveszteni a szabadossággal, mindamellett az irányított gazdálkodós! rendez r soha sem válhat az egészséges gazdasági fejlődés alapjává. Ami a nyers anyagé löszt ás problémáját illeti, ebben a tekintetben nem annyira kétségbe ejtő a helyzet, hiszen meg kell f ontolnuk, hogy a világ területének rainctegy háromnegyed része még ma sincs gazdaságilag kellően kiaknázva, az ezen a területen található nyers anyag készletek mennyisége bizonyára óriási, Az elosztás kérdését e készletek feltárásával könnyűszerrel meg lehet oldani. A hallgató közönség az előadót és az elnököt hosszasan megtapsolta,/MOT/Ky m>»WinrfiTÍ B
