Magyar Országos Tudósító, 1936. július/2

1936-07-25 [144]

m HATÁRIDŐS BUZA A GAZDASÁGBAN. A Köztelek legújabb számában "Határidős buza a gzadas ágban" cimme] cikk jele Int meg Elek Ferenc, a kiváló gyakorlati gazda ás tőzsdetanácsos tollából. Elek Ferenc több szempontból vizsgálja a kormánynak a buza határidős forgalmát beszüntető rendelkezését ás arra a következtetésre jut, hogy a buza határidős forgalmának beszüntetése a .'gazdák számár., hátrányt jelent. A Köztelek reflektál Elek Ferenc cikkére és a "Pesti Tőzsde" helyes magyarázatát közli a kormánynak a buza határidős forgalmát megszüntető rendelkezéséről. A lap kifejti, hogy a hivatalos termésbecslések alapján ebben az évben 8 millió métermázsa buzaf e les lggre számithatuhk. 7.2 millió mé termába át a római egyezmény és államközi szerződések alapján a kormány külföldül országokban elhelyezett. Az eladott mennyiségekből 2 millió métermászát 0 la szflcjs zúgnak és 2.2 millió métermázsát Ausztriának előre meghat ár ozotft fix árbar?szállítunk le, a többit pedig azokon a világpiaci árakoxn, amelyek még most is - a nagy hossztendenciában - alatta vannak a belföldi áraknak. A lisztkivltel, amely elsősorban hivatott az eladott mennyiségeken felül mutatkozó feleslegek levezetésére, a búzához hasonló óralapon tör tűnik. A tavalyi magasabba,,, megállapított minimális árak átlagosan megfelelnek a külföld által fizet; tt árnlvónak. A buza ára a minimális ár alá nem mehet, az állam ezt - a limitárak megállapítása révén - garantálja. Ámult tapasztalatai szerint a határidoplac áralakulását irányítani nem lehet s mivel a h-t ár idő elsőrendűen alkalmas Irányzatok nemcsak hü, hanem sokszor szertelen kifejezésére is: jogosan lehet tehát attól tartani, hogy a határ időpiac 1 áralakulás a lekötött exportmennyiségek 3 ima lefedezését megakad ályozza. A kfcbpiány a határidósüzlet kirekesztése, valamint az eyport egyenletes és a kínálatnak mindig megfelelő lebonyolítása révén reméli, hogy a búzaárakat az egész gazdasági év folyamán a minimális árnlvón, Illetőleg szorosan e körül tudja tartani" >/M0T/0 A BOSZNIAI ASZALÓ ÉPÍTÉSE ÉS k SZILVAASZALÁS. A statisztika adatai szerint Magyarország aszaltszilva-behozatala az utolsó hét esztendőben állandóan rohamosan csökkent. Ez a kimutatás látszólag azt bizonyltja, hogy az ország aszultsz ilva-szükségletét fokozatosan önmaga látja el. Ez a feltevés azonban teljesen illuzórikussá válik, ha az elmúlt hétesztendő as ztaltszi lva kiviteli adatait is megvizsgáljuk, amelyek szerint a behozatal csökkené sevel a kivitel is tel— jsen megsemmisül. E két statisztikai kimutatás összehasonlításából azonban az is kitűnik, hogy Magyarországon például 1928-ban több mint 160 vagon aszaltszilva fogyott el. Minimális mennyiség ez és az ország még ezt a minimális mennyiséget sem önmaga állit ja elő. Ma, amikor jóformán minden állam az önellátás politikáját tűzte ki célul, lehetetlen, hogy a szilvaterm£sben gazdag Magyarország az aszaltszilva szükségletét külföldről szerezze be. Hogy a probléma milyen könnyen megoldható, példa erre Bosznia, ahol már régóta rájöttek arra, hogy miután a szilva értékesítés 1 ideje alig egy-két hét, ezt az értékesítési időt minden rendelkezéssel álló eszközzel meg kell hosszabbítani. Ez a mód pedig az, ha a szilvát magaszaÍjuk. Boszniának Van olyan vidéke, amely még a lekvárt is aszalt£ziiváb°l állítja elő. Minden szilváskerthoz hozzátartozik az aszalógép - ottani nevan pusníca -, mert ott a termelő teendője nem ér véget a fs z ilvaszedéssel, hanem hozzátartozik az aszalás is, mint nálunk a búzatermeléshez a csáplés. És amit meg tudtak csinálni Boszniában, azt meg lehtet csinálni Magyarországon is. Hiszen nem valami drága bonyodalmas gépezetről van szó. Mindenki sajátmaga megcsinálhatja, jóformán minden kéjfszkiadás nélkül. Erről a Boszniában használatos aszalógépről,ee 1kész Ítészről, s vele kapcsolatban a boszniai szilvaaszalás módszeréről / jeleiét meg most uj kiadásban egy kis füzet Gergely István kitűnő