Magyar Országos Tudósító, 1936. július/2
1936-07-23 [144]
FŐVÁROS WOLFF KÁROIT MEGHALT. Wolff Karoly m. kir. titkostanácsos, fi főudvarn?..gyi biróság ny. elnöke, a budai kövület országgyűlési képviselője, számos kit.ntetés tuljdonosa, a Keresztény Községi Párt vezére és elnöke július 23-án hajnali 3 órakor a baletonr® nti Csopak községben, ahol nyári pihenőjét töltőt be, anginás roham következteben 61 esztendős körében váratlan hirtelenseggel meghalt, A halálhirt Timár József körjegyző táviratozta me ; > a kora reggeli ór kban a MTI-nek; ugyanakkor sürgöny értesítés t küldött az elhunyt fiának dr. Wolff Karoly székesfővárosi közponfite, kórházigazgatónak Wolff Dezső, Wolff Károly öccse', aki vele együtt tartózkodott Ö3opakon. A halálhir szinte pillatatiok alatt terjedt sz^t eg^sz Buda pesten es a Ker^stény Községi ? árt, továbbá a párt vezető tagjainak te- lefonja már a reggeli óráktól kezdve szün<tnélkül csilingelt. Ismeretlen omb r, epugy mint közéleti férfiak mélységea megdöbbenéssel szinte hinni som akarva a valóságnak fogadták a tragikus hirt. Wolff Károly a forradalmi írok után keresztény nemz ti szellőmben ujjátalakult székesfővárosnak tagadhatatlanul logkiomolk&dőbb egy nistógo volt. j 1919-ben a forradalmi iók lezajlása után megalakította az Egyesült Kóíresteny Nemzeti Ligát, az első olyan társadalmi alakulatot, amely programjául a nemzeti erők keresztényi szellemben való tömőid te sőt tüzto ki,^ Egy evvel később 1920-ban a Keresztény ^özségi Pártot hivta élotro és onnok vezetését halála napjáig változatlan oneggiával, kitartás saL nagy politikusok les?.;ürt bölcsességével látta ol, Wolff Karoly érett férfikoraban került a politikai küzdő porondjára* Ifjabb korában csak irói hivatásának élt, megcá3, amidőn magjelent előbb törvenyhat°sagi bizottság közgyűlési termében, majd a parlament palotájában, egyik legnagyobb szónok volt. Tömegek szónoka volt a szó nemes értőimében. Ha ajkairól el is hangzottak patetikus kijelentések , senki sem érezte ki a szóvirágot, m ,rt a szónokot benső üszintesóg, szivbol jövő lelkesedés és szinte vall sos erejű meggyőződés fűtötte mindig, amelyet át tudott vinni hallgatóinak lelkébe is. Wolff Károlyt szavakkal alig kell méltatni. Ha fellapozzuk a sz kesfóváros történelmének atolsó 16 esztendejéről készült naplókat és jegyzőkönyvöket, ha végig tekintünk azoknak az alkotásoknak során, amelye 1920 óta a forró daliánk viharában lerongyolód- tt Budapestből ragyogó fejlődő képes a külföld nagy nű ;Z~. tei által is oly annyira irigyelt Metropolist varázsoltak , akkor megtudjuk, ki volt Wolff Károly, Fáradhatatlanul, zsinórmértéknek mindig csak a maga lelkiismeretét. Isten hivését tekintse haladt pályáján. Harcos egy-niség volt, aki tudott sebeket osztani; de meg nem hajló gerinccel tudta elviselni a reá zúduló cs pásokat is. Pártj nrk valóságos atyja volt, aki minden intézkedését az abszolút igazság jegyében igyekezett keresztül vinni. Védője es jsetápolója volt a gyengéknek, a rászorulóknak és csolokedotoit ezer és ezer- ember áldja. Halála mélységes megdöbbenést váltott ki mindönkiben, do elsősorban azokban, akik osztályos társai voltak munkájának. Az utóbbi ;vekbun sok súlyos csapás erte, 1923-ban egyetlen leánya halt mog alattomos kór következtében tragikus hirtelenséggel. Két évvel később rrjong sig szeretett fol-ségo költözött bo hosszas sz.nved-s utan a farkasréti tenetoben lévő családi kriptába. Hitves éönác elhunyta szinte lelki válságba sodorta Wolff Károlyt. A megértő hűséges feloségot hosszú hotekén keresztül éjj^l-nappal saj:.t maga ápolta és amidőn az asszony szervezete nom tudott megbirkózni a betegséggel, Wolff Károly hosszú h-teken k resztül szőtalnul, búskomoran járt kelt. A gyötrődő bánrt es a soha m.g nem szűnő munka egészségét is aláásták. Orvosai szivb-.ntalm:.ka: észleltek nálvés huzamosabb idŐro eltiltották a politikai éle ben való mindennemű részv-t~ltől. A gy egyken lés és a pihonés jót tettek neki. Lassan-lassan újból f el épült es a tőle megszokott töretlen engrgiával folytatta tovább munkaját, amelynek végső célja, saj t kijelöntései szerint az volt, hogy a keresztény nemzeti gondolat o^zkméje a gyakorlati