Magyar Országos Tudósító, 1936. július/2

1936-07-17 [144]

- Valamelyik politikának értékét - méndortáS" á'Il>.mti-*ká\w­ncfflcsak a na>gy szellemi ós erkölcsi célkitűzések adják meg, hanem az nagy mértékben függ azoktól a gazdasági elgondolásoktól is, amelyek a széles tömegek szempontjából eredményes konyórpolitikát tudnak kép­viselni. A jelenlegi kormányzat politikájának tcngciyébon tagadhatat­lanul az a,törekvés,áll, hogy a gazdasági élet zaklató kérdéseit is nagy megelégedésre és nagy lelkiismeretességgel gondozza és mi sem ter­mészetesebb, mint hogy ennélfogva sbben az országban, ahol a mezőgazdaság nemcsak termelési ág, hanem nagy erkölcsi és gazdasági jelentőségénél fogva a nemz-tnek legsajátosabb életformája is, mi az erőtelJ3 s es bátor agrárpolitika követésében az egész magyar közgazdaságot szolgáló hivatást látunk, ^bben a felfogásban tettük meg eddig mindazokat az in­tézkedéseket, amelyekkel a példátlanul nehéz gondokon keresztülment mezőgazdaság megsegítésére siettünk, ^z volt a cél például a gazda­ád°sságok rendezésénél, is., amivel egyrészt megakadályozni törekedtünk a foldvagyon katasztrofális értékcsökkenését, másrészt a mezőgazdaság véd elmének, intézményesitésé vei azt a gondolatot akartuk szolgálni, hogy a vásárló- és fogyasztóKépesség kialakításával az egész magyar közgazdaság: vérkeringését tegyük elevenebbé. ^Innek az egrárvédelmi politikának logikus folyománya volt az is, amikor a tiz holdon aluliak földadóviselési kötelezettségét megszüntettük^ az egyszobakonyhás legelesettebb falusi rétegeknek házadőmentességét bevezettük és a köz­munkaváltságnak terhét ötven százalékkal mérsékeltük. - De mindenekfelett igazojj^a agrárpolitikánk realitását az a törekvésünk, hogy a mezőgazdasági cikkek árszínvonalát megjavítsuk. Hiszen a gazdasági válság nemcsak nálunk, de világszerte azzal indult meg, hogy a gazdálkodás megszűnt nagát kifizető foglalkozás lenni. iki tehát a gazdasági válság bomlasztó folyamatát meg akarja állitani, annak a sorvadás gyökeréhez kell nyúlni és mindenekelőtt a mezőgazda­ság jövedelmezőségét kell visszaállítani, ™zt tettük az agrárérté'fe sités széles vonalán, amikor nem várva a világpiac konjunktúrájának meg- • javulásának vak csodájára, belső intézkedésekkel szembeszálltunk az ag­rárárak egyre lejjebb csúszó irányzatával. Nem dicsekedri i hanem té­nyeket becsületesen megállani tt.ni akarunk ajkkor, amikor kijelentjük, hogy énéi'.ül nom következett volna be az a helyzet, amely mezőgazdasági vonatkozásiján ma már mégis a javulás sok jelét mutatja. Az üi' és felemelt búzaár ennek a törekvésnek égyi** legutolsó* hajtása, ^z a veszteséget kizáró és emellett még az egész évre állandósított ki­fizető búzaár többet jelent az ország szempontjából ' szürke üzleti kérdésnél. A búzaár ugyanis motorja az egész mezőgazdasági áralakulás­nak, de ettől eItekintve, szociális szempontból mérhetetlen jelentősége van,, mert,a szegény emberek nagy tömegének, buzakeresete, ma mégis más értéket,képvisel, mint amikor a hat-hét-pengős búzaár att-sötét gondokkal sújtották azokat, akik egyébként sem járnak az élet napos oldáLán, Téved azonban az, aki azt h^szi, hogy ebből politikai tőkét akarnak kovácsolni, egyszerű,kötelességtőljesitósről van szó csupán, amelyről azonban minden igazságos biráld^nak meg kell állapitani, hogy a becsüle­tes szándékból és a magyar földművelő nép szeretetéből fogant meg. o- Ta/K . Jtv^ttf^

Next

/
Thumbnails
Contents