Magyar Országos Tudósító, 1936. július/1

1936-07-08 [143]

HÍREK AZ INTERPARLAMENT ÁRIS ÜNIO ÉRTEKEZLETE. Az Interparlamentáris Unió értekezleté*, szerdán délelőtt 10 érakor T o m c s á n y i Vilmos Pál elnökletével folytatta a vitát az állami pénzügyek parlamenti ellenőrzéséről. CE o s m a Aurél román képviselő ismertette a román viszonyokat ebben a kérdésben, majd B e r t h o d francia szenátor, volt miniszter szélalt fel. Hangoztatta, hogy nem lehet általános érvényű szabályokat hozni, minden államban a sajátos viszonyokat kell szem előtt tartani. Ismertette a francia parlamentnek adott különleges felhatalmazásokat. Megállapította, hogy a gazdasági liberalizmus, amelynek nem volt erkölcsi alapja, mert az embert puszta áruként kezelte, kétségtelenül csődbe jutott. Ez nem jelenti a politikai liberalizmus halálát. A politika'.-liberalizmus Franciaországban az emberi jogok tiszteletben tartását és azoknak figyelembe vételável való koraiány zsst jelent. A legutóbbi választásokon a francia polgárok órisái többsége a mai politikai rendszer fenntartása mellett foglalt állást, amely a parlamenti rendszerrel e gyütt a denokrác ián és a szabadságon alapul. A francia nép mindig hű marad a nagy francia forradalom hagyományaihoz: a szabadság, testvériség' és egyenlőség eszméihez* R o b e r ts,,a magyarbarát s zabade lvüpárt i angol képviselő hangoztatta, hogy a pénzügyek parlamenti ellenőrzése a múltban is és ma is egyike a legvitásabb témáknak. Ml Angliában;* - mondotta - egyszersmindenkorra megszereztük a nép képviselőinek a jogot, hogy a királytól és minisztereitől megtagadják az adókat. Csupán a képviselőház hozzájárulásával szedhetők be az adók, ez egyike a brit alkotmány alapjainak. Nehéz és zavaros időkben a parlamenti intézmények sok v 1 szontagságnak vannak kitéve. Angliában ls volt idő, amikor a parlament hatalmát korlátozták, de végül a parlament mégis mindig visszaszerezte a szabadságát. Kérem a jelenlévő képviselőket, igyekezzenek országaikban mindjobban biztosítani a demokrácia jogait, a népnek a jogait, amelynek hatalmát mindinkább ki kell terjeszteni a kormányra. A brit világbirodalom azon az elven épült fel, hogy minden országnak a népe szabad önkormányzatra jogosult. Szükség van titkos választójogra, teljes sajtó- :és szólásszabadságra, gyülekezési szabadságra, szóval mindazokra a jogokra, amelyek a brbt népnek oly drágák, amelyeknek megszerzéséért Angliába annyit küzdöttünk és amelyekről soha nem mondunk le. Manapság az emberek éhesek, meg vannak rémülve, súlyosan terhelik őket az adók és félnek egy ujabb háború kitörésétől. Igen súlyos a felelősség, amely a yparlamcntok tagjainak vállán nyugszik, meg kell találnunk az utat, aaely a népet a békefelé vezeti. Szükség van a békére, hogy a nép képességeit, kultúráját függetlenül és szabadon kifejleszthesse. Mi Angliában hűségesek vagyunk a demokratikus eszményekhez, mert nem ismerünk más utat, amelyen az emberek jpbb, boldogabb és teljesebb élethez juthatnának. Mi itt egy gyönyörű hai^lpmas épületben találkoztunk. Szerény óhajom, hogy ez az épüá let nec\ak'a parlamentek hatálmának jelképe legyen, hanem fényes termeiből a szabad és boldog nép sugározza a demokrácia szellemét a szomszédos államok felé. K á 1 1 a y Tibor v. pénzügyminiszter - a. mxvisszapiHántást vetett a parlamenti hatalom kifejlődésének történetére és vizsgálta, hogy az állami pénzügyek ellenőrzését milyen rendszerrel lehet a ;/} legjobban biztosítani* Megállapította, hogy igazi értékkel csak olyan in1 j tézményéknek az ellenőrző működése uirhát, amely intézményeknek tagjai \A függetlenek ugy illetéktelen külső befolyástól, mint különösen azoktól j is, .-kiknek működését c llenőrizniök kell. '•i-'w /Folytatása következik./ M