Magyar Országos Tudósító, 1936. július/1

1936-07-06 [143]

AZ INTERPARLUiENT/a'I 3 UNIÓ ÉRTEKEZLETE. Az Int orpar lamo n t ár is Unio értekezlete h«tfőn délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait T o h o s á n y i Vilmos Fái elnökletével a perlamont üléstermőben* Napirenden szerepelt a nemzetközi korcske d e la. i b i r óa ág kérd és e . A kérdés főelőadójának, René 3 r u n e t francia képviselőnek távollétében Maxence Bibié francia képviselő, a francia csoport alelnöke isnor tette a kérdéses'••pontot. Történeti v i s s z a.p i 11 an t á ut vetett arra, , hmgy nemzetközi viszny latban a .v itás kereskedőImi üdéket talk«ppón intéztek el. Kieueltc, hogy régebbi időben a vitás ügyben szembe: álló két fél va^amtytkénok országában fordultak birősághoz döntés végett ez azonban igen "nagy technikai, esetleg erkölcsi hátrányokkal járt a mái. sik félre nézve* Az ilyen döntésekre v jnatkozélar különböző nemzetközi megállapodásokat hoztak, legfontosabbak az 1923 évi és az 1927 évi genfi megállapodások. Az ilyen bíráskodásoknak a végrehajtása azonban a gyakorlatban Igen n gy nehézségbe ütközött. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kebelén belül létesítettek döntőbíróságot, azonban nem állottak megfelelő •szakbirák rendelkezésre. Az In tor par lement ár is Unio szükségesnek t ártja megfelelő nemzetközi kereskedelmi bíróság felállítását, illetőleg nemzeté közi vegyes döntőbir óságok alakítását, amelyek illetékesek lennének nemcsak a magánosok, hanem az áaallamok közötti vitás kereskedelmi ügyekben dönteni. ?k Luk a t o s Gyula országgyűlési képviselő szólt hozzá a kérdéshw*.. ~ltc, hogy a tia^gyár közvélemény mindig hl ve volt a bíráskodás eszmény^. - .. Magánjogi téren is a *áöj)S» közvélemény nagy rész* helyesli a bíráskodás fb'u> ' mának f ej iesztését,kiindulva abból, hegy kis állapi aránylag n-^gytorjede Határozati javaslatot terjesztett elő, hogy az Unio kérje fel a kormányokat, hogy ha még nem csatlakoztak az 1925. évi és 1927. évi genfi ?iie gállapod ásókhoz, tegyék meg a legrövidebb időn belül; az Unio rendkívül kívánatosnak tartja kifejleszteni a fennálló kereskedelmi békél, tetésl és bíráskodási rendszert; ugy véli, hogy az államoknak kétoldali egyezményeket kellene kötnlök nemzetközi vegyes kereskedelmi bíróság alakításával, amelynek kiindulópontja a Nemzetközi Jogi Egyesület 1934-ben Budapesten tartottt értekezletének tervezete volna* Elsőnek Lakatos Gyula országgyűlés.1 képviselő s zólt hozzá a kérdéshez. Kifejtette, hogy a magyar közvélemény mindig hive volt a bíráskodás eszméjének. Magánjogi téren is a közvélemény nagy réeze helyesli a bíráskodás gondolatának kifejlesztését, abból kiindulva, hogy kis állam aránylag nagy terjedelmi nemzetközi árucserével mindenképpen elő kell hogy mozdítsa a nemzetközi áruforgalom és üzletkötések lehetőságét. Véleménye szerint a jelen időpont nem alkalmas nemzetközi vegyes dön. tőbiróságok megalakitására, többoldalú szerződéssel. Helyesli tehát, hogy óvatos mérséklettel kétoldalú szerződések alapján ágllitsanak fel vegyes döntőbíróságokat. Gróf Fa c c h i n e t t 1 - P u 1 a z z i n 1 olasz szenátor szükségesnek tartja, hogy ha vegyes' döntőbíróságot állítanak f el, az érdekelt államiknak legyen inog a joguk arra, hegy a döntéseket saját országaik közjogi szempontjaiból ellenőrizhessék, 2 g r y Aurél felsőházi tag szerint a nemzetközi kereskede. lom megkönnyítése céljából nagy fontossága van >lyan vegyes döntőbíróság felállítás ánaí, amelyhez a vitában ál TÓ felek teljes blzalouiraal fordulhatnak. Egyezményeket kell kötni vegyes döntőbíróság felállítására, de Ugyanakkor biztosítani Is kell c biróaá gnak a működését, amely nem függhet egyes feleknek az akaratától', kudusitv indítványt nyújt be, hegy ha valamelyik nemzetiségű biró megtagadja 'a közreműködést, helyettes itéoéről egyezmény szerűen gondoskodás történjék. Mohamed Sarui bej egyiptomi képviselő felhívja a f 1U gyeimet arra, hogy nagy nehézségek k .letkeznok, hogy ha kot szembenálló •* szuverén állam érdekei ütköznek össze, ^ , .A J

_

1 , A /Folytat as a követ kc zik,/