Magyar Országos Tudósító, 1936. július/1
1936-07-09 [143]
1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1936. július 9, FELMENTETTÉK A TÁPIóBICSKEI KORCSMÁROST, AKI REVOLVERREL AGYONLŐTTE TÁMADÓJÁT. Néhány hónappal ezelőtt Tópióbicskén az Ürményi-féle vendéglőben legények mulattak és az esti órákban meglehetős ittas állapotban duhajkodni kezdtek, Ürményi Sándor korcsmáros nem volt hajlandó több bort felszolgálni a részeg legényeknek és nyugalomra intve őket, azt tanácsolta nekik, hogy menjenek haza és másnap folytassák a mulatozást, A z egyik garázda legény, Orvos István korcsmáros apósára támadt és a közel hetvenéves embert megrugdalta. Az inzultus után a korcsmáros elővette revolverét és az udvaron ijesztésül a levegőbe lőtt. Röviddel később a legények eltávoztak a vendéglőből és a korcsmáros bezárta az ajtókat, majd családjával együtt lefeküdni készült, A részeg legények azonban visszatértek és a zárt ajtódon, valamint a lehúzott redőnyön dörömhölni kezdtek, majd fenyegető szavak kíséretében beverték az ablakokat, Ürményi Sándor ekkor ismét elővette revolverét és ijesztésül másodszor is a levegőbe lőtt. Orvos Istvánt elkeserítette a korcsmáros lövöldözése, dühében nekirugaszkodott a vendéglő aj tájának, azt betörte és fenyegetődzve a korcsmáros felé közeledett, Ürményi Sándor, amiker meglátta a legényt, a kezében tartott revolvert Orvos Istvánra irányította, majd néhány lépés távolságból a fegyvert elsütötte. A golyó a legény balszeme mellett az arcába fúródott és Orvos István néhány perc múlva meghalt. A pestvidéki királyi ügyészség Ürményi Sándor vendéglős ellen szándékos emberölés büntette miatt indított eljárást és a törvényszék Várady Sándor dr. biró elnöklésével most tárgyalta a bűnügyet, A vendéglős tagadta bűnösségét, azt hangoztatta, hogy önmagát és családját védte a betolakodótól s amikor lőtt, életveszélyes helyzetben volt, Németh Ödön dr, egyetemi tanár orvosszakértői véleménye során elmondotta, hogy a korcsmáros a harctéren szerzett fejlövése következtében idegbeteg, epilepsziás ember, aki éppen gyengébb idegzete következtében sokkal jobban reagál a támadásokra. Szerinte az a brutális magatartás és fenyegetés, amit Orvos István a vendéglőssel szemben tanúsított, feltétlenül kiválthatott'belőle olyan idegizgalmat, amely a jogos védelemre alkalmat szolgáltatott. A törvényszék az orvosszakértői vélemény alapján Ürményi Sándort felmentette a szándékos emberölés bűntettének vádja alól. A királyi ügyész megfellebbezte az ítéletet. /MOT/ Gl. — A FIATAL VARRÓNŐ CSALÁSAI. Huszonháromévee, j ó löltözuirt asszony: Kovács ^álmánné varr ö nő háromrendbeli csalás vádjával került G amberszky Guidó dr, törvényszéki egyesbiró elé. Varrógépet kért kölcsön Bachrach Aladár varrógépnagykereskedőtől, aki ismerte az asszonyt, tudta hol lakik és azt is, hogy varrással foglalkozik. Alig érkezett meg azonban a gép K ov ácsné lakására, markos emberek újból felemelték és már vitték is egy másik kereskedőhöz, akinek Kovácsné olcsón eladta. Ugyanez az eset ismétlődött meg még két alkalommal egy hét leforgása alatti még'két kereskedőtől csalt ki Kovácsné varrógépeket és nyomban másnap eladta, A királyi ügyészség Klauser Jenő és F isch Sándor kereskedők ellen tulajdon e? leni Mbégnsórt szintén vádat emelt, mert megvették a varrógépeket. - Bűnösnek érzem magam, - szepegett a fiatal vódlottnő a bíró előtt, - Miért csinál ilyeneket ? Nem tudja, hogy milyen súlyos büntetés vár ezért magára? *• A férjem otthagyott és kényszerhelyzetbe kerültem, - hangzott a védekezés. A törvényszék a perbeszédek után Kovács Kálmánnét folytatólagosan elkövetett csalás vétségéért hatheti fogházra itélte, a két kereskedőt azonban felmentette. Az Ítélet jogerős. /MOT/ Sy^
