Magyar Országos Tudósító, 1936. június/2

1936-06-22 [142]

FŐVÁROS /BóDY TIVADAR MELLSZOBRÁNAK LA LEPLEZÉSE. Folytatás 2./ Ezután L i b e r Endre alpolgármester a székesfőváros képviseletében a következő beszéd kíséretében vette át az emlékszobrot: - A székesfőváros közönsége nevében átveszem ezt a 3zobrot, amelyet a Svábhegyi Egyesület az ö volt nagynevű elnökének emlékére emelt. Átveszem ar.Bódy Tivadar volt polgármesterünk emlékszobrát,aki földi életében, az emberi sors megpróbáltatásai idején a főváros első polgára és közéletünknek disze, büszkesége volt. - A főváros szolgálatában eltöltött elete a magyar nemzet két igen jelentős fordulópontját fogta át: a magyar nemzet nagyságának es dicsőségének a ragyogó napjaiban lépett a főváros szolgálatába ós a trianoni gyász évében a magyar elesettség es megaláztatás legszomorúbb napjaiban hagyta ott fővárosi szolgálatát. Annak idején, mint lelkes if ju a harmincmilliós Magyarország merész álmát, a Szent István! birodalomnak hereikus eszményképét melengette a lelkében, a munkában és küzdelmekben megőszült ferf1 pedi& ^ ors*á

0 megcsonkltóttságának a dermesztő tudatával, a porba sújtott magyarság lázadozó keserűségével távozott el a főváros éléről, de lelkében akkor ls kiolthatatlanul élt egy szebbe egy jobb jövőnek rendithetetlen hlte

0 - Nemes hazafi, jó magyar volt, aki minden pozíciójában példát adott a nemzethez e'B a fővároshoz való hűségre, a férfias köte.(ességteljesitősre és a valódi emberbaráti szeretetre. A főváros fej- " lesztésében, közigazgatásának, közéletének emelésében halhatatlan érdemeket szerzett, nagyszerű alkotásai örök időkön át hirdetni fogják az ő kiváló, eredményes munkáját, méltán megérdemli tehát az utókor soha el nem muló háláját és őszimte tiszteletét. Ez az emlékszobor is, amely egyik kitűnő szobrászművészünknek, Lányi Dezsőnek ihletett alkotása, a ml hálánkat es a mi tiszteletünket fogja mindenkor hirdetni, de hirdetni fogja azt is

; hogy nemcsak mint a város első polgára, nemcsak mint a f »város közigazgatásának magasan kiemelkedő vezetője örökítette meg a nevét, hanem a főváros társadalma kőiében is mindig a legnagyobb szeretetnek örvendett, mert sohasem elégedett meg azzal,hogy szorosan vett hivatali munkáját becsületesen teljesítse, de nagyarányú es sokoldalú hivatali elfoglaltsága mellett a főváros társadalmi eletének minden megnyilvánulásából is bőségesen kivette a részét. - Itt most a Svábhegyi Egyesület emlékezett meg róla,mint aki annyi szerettei karolta fel a fővárost ennek a gyönyörűséges, szép részének as érdekeit és aki érdemekben gazdag elnöke volt az e gyesületnek. De ha itt csak a fővárosnak egy része is hódol az ő kegyeletes emlékének, az ő neve mégis örökké d az egész fővárosban es ragaszkodó szeretettel emlékszik meg róla a főváros minden egyes polgára. - Fppen ezért, amidőn átveszem ezt az emlékszobrot, ,átveszem azsal az Ígérettel, hogy a főváros kö-Öns ige igaz szeretette

1 fogja megőrizni és fenntartani annak az utckoivicik a számára, amely előtt mindenkor példaadóan fog állani az o magasan iveilő közpályája, egy olyan köz. pálya, amelynek soha el nem homályosuló vezércsillaga mindig a közérdek volt, A beszéd befejezése utón a Beszkárt zenekara a Himnuszt játszotta el s ezzel a bensőséges ünnepség véget ért, /MOT/SzM jjf M mim *s> ™»