Magyar Országos Tudósító, 1936. június/2

1936-06-20 [142]

FŐVÁROS ^ ' / KAZINCZY-a^lL "KN\P. Folytatás 1./ ' Kazinczy Ferenchez merhető egyénisége nem volt a magyar irodalomtörténetnek. Munkássága rendkivül sokoldalú volt és hatásait voltaképpen csak most érezzük. Ö volt az első, aki felismerte Buda és Pest j alantőségét, és kibontakozott lelke előtt a főváros szellemi jövőjének képe, - Elatében azonban ogyik csapás a másik utan érte. Már hires iró volt, midőn elvesztette takintélyes állami állását, majd három évvel később Budán halálrai célték azért, mert elolvasta Martinovi dl forradalmi kátéját, de arról nam t&tt bejelentést a hatóságnak. Az Ítélet végrehajtására nem karült a sor, megkegyelmeztek neki. de utána a kufsteini fogság következett. Hét évnél tovább szenvedett különféle börtönökben. Az irodalom felvirágoztatására folytonos anyagi áldozatokat hozott. Nagy csaladja -;s nagy adósságai voltak. Öreg napjaira-napi tiz* garasért volt kénytelen elvállalni egy megyei levéltár Iratrendezését, Ugyanekkor ba tyuban hordta magával ebédjét. Hetvenkét éves koréban, 1831-ben halt meg, hét gyermekét egy-egy jólelkű pártfogó vette gondjaiba, mert Kazinczy után 50,000 pengöforint adósság maradt. Ha nem'törődik az irodslorai : 1, ugyanennyi készpénzt hagyhatott volna családjára, A nemzet sohasem felejti el azonban, hogy a magyarságot ezek a szent idealisták tartották meg a jövő számára, Egyik fiát, Kazinczy Lajos honvédtábornokot 29 éves korában, 1849-ben az aradi vár falai között agyonlőtték. Pintér Jenő ezután Petőfi Sándor uti-levalait idézte, amelyekben megrázó képet adta annak a helyzetnak, amely Kazinczyt körülvette. Méltatása során emlékeztetett a szónok arra is, hogy csak jóval halála után értette meg a magyarság, hogy mit jelent ez irodalom és a tudomány agy nemzet életében, 1859-ben országos KazInczy-ünnapsegeket tartottak, Széphalmon felépítették a Kazinczy-mauzolaumot és a Kazinczy- , kultusz ettől kezdve nagyra nőtt. Ez a kultusz három vallomást jelent: Hiszek az irodalomban, - hiszen a halhatatlan magyar nyelvben, - hiszek a magyar nemzet diadalmas jövőjében! Nagy hatást kiváltó emlakbeszédét Piatár Jenő Kazinczy szavainak idézésével fejezte be: "A magyar nyelv és a magyar nép elenyészni nem fog soha". /MOT/H —HÁZASSÁG, S i p ő C Z László és fela3ége, Makó Mária leányát, Sze rdahelyi Katát szerdán, június 24-án este hét órakor vezati oli árhoz a belvárosi f őplabániatemplomban Hegedűs Gyula és C s u p o r Margit fia, dr. Hege d ü s Sándor székesfővárosi tanácsjegyző, A menyasszony tanuja dr, Sipócz Jenő főpolgármester, a vőlegény tanuja dr. Csupor József m, kii-, koraényfőtanácsos, ny, székesfővárosi tanácsnok lesz, D a u s z Irén és dr. A n d rá s Árpád június 24-én, szerdán délután hat órakor kötnek házasságot a X., Szent László-téri plabániatemplomban. /MOT/H ---É1ETT3EGI TALÁLKOZÓ, A budapesti kegyes tanitórendiek gimnáziumában 1896-ban végzett növendékek negyvenéves érettségi találkozójukat június 22-án, hétfőn délután kettő órakor a Gellért-szálló féle ma le ti kisszalonjában tartják meg, A meghívókat már kiküldöttek, akik nam kaptak volna, azok forduljanak L i b e r Endre alpolgármesterhez /Központi városháza./, /MOT/H l/m