Magyar Országos Tudósító, 1936. június/2

1936-06-25 [142]

/Bornemisza miniszter a Szabadt Imi Birósag diszgyülésén. Folytatás 1./ Az 189 6-ban felállított Szabadalmi Hivatal,-melynek neve 1920-ban Szabadalmi Bíróságra változott, s ennek megfelelően épült ki szervezete is -feladata kezdettől fogva az volt, hogy a feltaláló jogos igényeinek árvenyesieését a törvényes kerete, en belül lehetővé tegye és igy elősegítse azt, hogy a szabadalmazott találmányok ez ipar es ezen keresztül az emberiség fejlődését munkálják. Ma már az eddig megadott magyar szabadalmak száma jóval felül van a százezren es jelenleg is több, mint 16.000 van érvényben. Évente 2500 szabadalmat lajstromozunk, melynek majdnem fele hazai szabadalom. A szabadalmi ügy természetszerűleg szoros kapcsolatot kivan a többi országgal s ezért i.agyar ország már 1908ban csatlakozott az 1883. évi párisi nemzetközi iparjogvédelmi egyezményhez . Az 1895-ös szabadalmi törvény rendelkezései általában jók, ami azonban nem jelenti' azt, hogy nem kell előbb-utóbb a jogszabályok módosítására gondolni, amit s nemzetközi megállapodások módosulása és a jog fejlődése tesz szükségessé. Azok a problémák, amelyeknek szabályozás előbb-utóbb szükségessé válik: a szabadalomtulajdonosok jogainak fokozott biztosítása,a bitorlási eljárás egyszerüsitése- a szakhatóság, a szabadalmi birósag közreműködésének kimélyít és ével, az alkalmazottak szabadalmi jogainak rendezése a munkaadókkal szemben, s szegényjog. rendezése a szociális követelmények figyelembevételével, a szabadalmi hatóságok hatáskörének fejlesztése s ennek kapcsán e hivatásos s ze kbir ás kod á a nagyobb érvényre juttatása, a bírósági joggyakorlat egységesítésének lehetővé tété le, stb. Az ipari jogok védelmére alkotott törvények között nem kevésbe fontosak a védjegyek oltalmáról szóló törvények. A mintaoltalom rendezése e jövőnek szintén megoldandó feladatai közé tartozik. Mindezekkel a problémákká1 a SzabadéImi Biróság foglalkozik es reméljük, hogy rövidesen sor kerül a szükséges módositáao k végrehajtásara, A miniszter végül rámutatott arra, hogy a negyvenéves Szabadalmi Hivatal, majd Szabadalmi Bíróság minden tekintetben megfelelt hivatásának, amit elsősorban kiváló tagjainak köszönhet. A maga és a kormány nevében köszönetéé fejezte ki mindazoknak, akik az intézményt megalapozták es naggyáfejlesztették s meleg szeretettel emlékezve meg a jelenlegi vezetőségről, Schilling Zoltán elnökről ós Mayer Géza alelnökről, Isten áldását kérte az intézmény további munkásságára. A miniszternek nagy tetszéssel és lelkestapssal fogadott megnyitóbeszéde után .Schilling Zoltán dr., a Szabadalmi Bircság elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben köszönetet mondott a miniszter elismerő szavaiért, ismertette a szabadalmi jog s különösen a magyar szabadalmi jog fejlődését, majd rámutatott a találmány oknak az emberiség kulturfojlődesére gyakorolt; hatására. Rámutatott ezután arra, hogy Magyarország megelőzte a külföldet abban, hogy birói szervezetet adott a szabadalmi hatóságnak, amelynek működésében a jogi és a műszaki elem harmonikus ogyüttmüködáse és teljes egyenjogúsága érvényesült. Ezután az egyes testületek és intézmények képviselői üdvötöltek a jubiláló Szabadalmi Bi •óságot. A Mérnöki Tanács és az Országos Erdészeti Egyesület üdvözletét Biró Zoltán, a Budapesti ügyvédi Kamaráét Gerlóczy Endre dr, elnökhelyettes, a E'.érnöki Kamaráét kihailiéh Győző dr, elnök, a Szabadalmi Ügyvivők Testületének üdvözletét Kolos Aurél elnök, Budapest polgármesterének üdvözletét Pertik Béla dr,, a G-Y0SZ üdvözletét Ghorin Ferenc elnök, felsőházi tag, o Budapesti Kereskedelmi ás Iparkamara üdvözletet Bányász Jenő titkár, a i.ÁV-ét Markos Aurél MÁV főügyész, az Országos Ügyvódszövetség üdvözletét Kólnoky-Bedő Sándor elnök, a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szővetség.magyar csoportjának üdvözletet Belatiny Artúr felsőházi tag, az iparjogvédőImi egyesület és a vedjegyszövetség üdvözletet pedig Fazekas Os: kár dr, tolmácsolta. A dlszgyülés Bornemisza Géza iparügyi miniszter zárószavaival ért veget,/M0T/X, G, . /£.