Magyar Országos Tudósító, 1936. június/2

1936-06-24 [142]

H I R E K -—SURÁNYI MIKLÓS TEMETÉSE. Surányi Miklós, a kiváló iró temetése csü­törtökön délután 5 órakor lesz a Kerepesi-uti temetőben, a székesfővá­ros által adományozott díszsírhelyre* Az elhunytat a Kisfaludy Társaság es Petőfi Társaság nevében Voinovich Géza, az Uj Idők és a Singér és bolfner kiadócég réstérői Herczeg Ferenc, a Janus Pannonius Társaság ré­széről Halasy-Nagy József pécsi egyetemi tanár búcsúztatja, ezenkívül as Otthon Irók és Hírlapírók Köre, az Ujságirók Egyesülete es a Színpadi Szerzők Egyesülete restéről is búcsúztatni fogják. A temetési szartartást az elhunyt neves iró egykori tanár Bittér Illés clermauxi apát fogja vé­g znl./MOT/B, a AZ 1919.ÉVI JÚNIUS 24-IKI ELLENFORRADALOM HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKÜNNEPÉLYE 1919. június 24-én a vörös terror légnyomás zt óbb napjaiban egy hazafias csoport a Ludovika Akadémia tisztjeinek és növendékeinek segítségével ellenforradalmat kísérelt meg, de a túlerő letörte ezt az első megmozdulást, s akik résztvettek benne, vértanúi es hősei lettek en­nek a kezdeményezésnek. Nevüket a Junlusl Bajtársak Egyesülete őrzi ke­gyelettel. Tiz évvel ezelőtt a Ludovika parkjában emlékoszlopot állítót, tak a hősöknek, s ehhez az emlékoszlophoz járul azóta is évről-évre a kegyelet. Ezévben ls nagyszámú és előkelő katonai és polgári közönség részvételivel tartották meg a kegyeletes emlékünnepélyt. Báró Perény 1 Zsigmond, a Junlusl Bajtársak Szövetségének elnöke fogadta a Ludovika előcsarnokában az előkelőségeket. Megjelent a honvédség főparancsnokának képviseletében vitéz Sípos Árpád altábornagy, a budapesti dandár­parancsnok képviseletében S c h 1 1 1 e Sándor ezredes, ott volt J á ny Gusztáv tábornoknak,a Ludovika parancsnokának vezetésével a Ludovika tisztikara, a budapesti helyőrség tisztikarának cs a NYUKOSZ.nak küldött­sége, a főpolgármester képviseletében dr.Séy Staub Aladár ta­nácsjegyző, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Magyar Nemzeti Szövetségnek, a Feh'rház Bajtársi Pr-ves'lletnek, a Frontharcos Szövetség­nek, a S?,ékely Hadosztály Egyesületnek, a Postások Országos Gazdasági Egyesületének, a MÁV Tlsztv.Guzdastgi Egyesületének, a Főiskolai Egye­sületek Szövetségének, a Cserkesz Szövetségnek küldöttsége és nagyszámú ünneplő közönség. Az ünnepély a Ludovika kápolnájában féltíz órakor szentmisé­vel kezdődött, amelyet vitéz M á n d o k y Sándor tábori főesperes mu­tatott be. Vitéz M á n do k y Sándor mise alatt magas szárnyalású emlék­beszédet mondott. Mise után az Ünneplő közönség a hősi emlékműhöz vonult. Ott vitéz R á t v a y Imre tábornok mondott klasszikusan felépített ün­nepi beszédet, ^melyben Idézte a hősi halált halt ludovikásoknak szelle­mét, akik a megpróbáltatások 6rálb«n szinte az egyedüliek voltak a nemze­ti ellenállásban. Fiatal életükkel fizettek - mondotta Rátvay tábornok -, bátorságukért, igaz hazafias érzéseikért, s ezzel örökre maradandó példát mutattak. Isten vitézei ők és ml nem felejtünk. Hűségesen eljárunk tovább­ra ls Ide, szivünkbe uan vésve,a^mult* . . emlékének megbecsülése minden nemzet jövőjének a legszilárdabb alapja. A ml hazaszeretetünk szelleme nem bujt meg kényelmes teóriák is frázisok mögé, mondván, hogy "az Idő nekünk dolgozik", hanem clh-vtárosó cselekedetekben juttatta mindig kife­jezésre, hogj igenis,mi dolgozunk az időért, a szabad magyar jövőért, a feltámadásért. Az őserőben égő igaz magyarok lelkére hiába öntik gyűlö­letük keserű levét és dobáljak rágalmaik sarát ellenségeink, az ég, iz­zik kiolthatatlanul, mint az örök tűz, anely a magyarok Istenének kedvire való. E szent helyen megjelentek lelke egy-egy olyan őrtűz, amely nem­csak a hazának dolgozik, de vigyáz is reá. Istenbe vetett hittel dolgo­zunk, boldogak nem leszünk, örülni nem fogunk, pihenni nem tudunk amig ki nem vívtuk a magyar Igazságot. A Junlusl Bajtársak Szövetségének nevében 0 c s k a y Ru­dolf koszorúzta meg a? emlékműét, t»övl<* bes^ád kis-rétében. Megrázó szavakk.l ostorozta a közönyt, -mely mái--már elborítja as ellenforrada­lom Vértanúinak emlékezetét. A polgári társadalom - mondotta - könnyen j y felejt és sokszor közönnyel fizet a vertanüs ágért, az önfeláldozásért. r~~ • ' /folyt, köv ./ /fü

Next

/
Thumbnails
Contents