Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-04 [141]

HÍREK A "LÁTHATÁR" KIS!3BS.'"CU ANKÉTJA. Nagy érdeklődés mellett tartották meg szerdán este félkilenc ór^i kezdettel a Zeneakadémia kamaratermében a "Láthatár" kisebbségi kulturszemle nyilvános értekezletét, a kisebbségi sorba került magyar nemzettömbök szellemi kapcsolatairól. Az ertekezletén előkelő és nagyszámú közönség jelent meg, .lén vitéz dr. József Ferenc királyi herceggel. Az ank-t bevezető előadását dr. Faluhe lyl Ferenc egyetemi tanár, a pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet igazgatója tartotta,, Ismertette a nemzeti gondolat fejlődését a XLX. században, majd a világháború hatását, amely héptömbökre szabdalta az addig egy állam keretén belül ált magyarságot. Az igy keletkezett uj nemzeti kisebbségek jelentősen különböznek a réglektől, de lelkükben tovább ál a nemzeti egységben kifejlődött szellem, amelyet Igyekeznek az uj határok között ls ápolni• Ez a szellem látszólag ellentétbe kerül az uj politikai egységek Iránti állampolgári hűséggel, legalábbis az uj államok politikai tényezői a szükségszerűen bekövetkezett nemzeti törekvésekkel szemben ezt a következtetést vonják le. Ennek további következménye az, hogy az uj államok határai szinte hermetikusan lezárulnak, ugy, hogy még a szellemi és kulturális érintkezés ls szinte lehetetlenné válik a kisebbségi sorba került magyar nemzettömbök között. Az elzárkózás alapja azonban végzetes politikai tévedés. Ez a tévedés a nemzeti és állami közösség azonosítása. A valóság az, hogy állam és nép, állami ós népi egység két különööző síkban fekszik, az állam jogi és politikai, a nemzet népi és kulturális egység, A kettő egymást nem keresztezheti. Ezért nem kell az állami politikai hatalomnak a népegység gondolatának útjába állania. Erre az egységre való törekvés a magyarságnál ls az egységtől elválasztott magyar tömböktől Indult ki. Az ankét célja, hogy megtárgyalja a politikai határoktól függetlenül és azok fölött, hogyan lehet megtartani, vagy megteremteni a magyarság népi, kulturális szellemi közösségét. Az ankét azokat a lehetőségeket keresi, amelyekkel a magyar néptömbök szellemi kapcsolatai kiépíthe tő k. A nagy tetszéssel fogadott előadás után magas színvonalon mozgó felszólalások következtek. Dr. S t e u e r György volt Torontálmegyei főispán arról szólt, hogy minden népnek megvannak a maga előnyel. amelyeket jó vezetők kl tiknak váltani az Illető népből. Dr. S t 1 t z János, a pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet részéről annak az óhajnak adott kifejezést, hegy mindent el kell követni a kisebbségi kulturális mozgalmak itthoni megismertetésére és szakkérdésekben, ha annak szükségessége mutatkozik, a kisebbségek támogatására kell sietni. Dr. Kussbach Ferenc annak szükségességáről beszélt, hogy az itteni köíönseg minél számosabban keresse fel az uj környező államokban élő magyar testvéreit, s meg kell keresni a lehetőségeket, hogy az ottanlak ls minél sűrűbben látogassanak hozzánk. Dr. Pongrác z Kálmán: a kisebbségi kérdés felületes ás dilettáns Ismeretének hátrányairól beszélt. Dr. K u t h y Sándor, a Kulturális Egyesületek Szövetségének ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a kisebbségi néptömböknél ls egységesíteni kell a kulturális törekvéseket, hogy lehetőleg egy arcot mutassanak felénk, s igy megkönnyítsék az egymás megismerésének munkáját. Igen nagy feldolgozatlan anyag van még az egyes magyar néptömböknél néprajzi, kulturális és egyéb tekintetben. Ö 1 v e d y János a fiatal magyar egyetemi értelmiség munkaközössége nevében szólalt fel. Ez a munkaközösség csendben, de annál nagyobb elmélyedéssel dolgozik ezen a területen. Legsürgősebb tennivalónak a mai magyar fiatalság mentalitásának teljes átgyúrását, átszervezését tartja* A fiatalság uj magyar életszemléletének első eredménye volt az egy év előtti felhívás a kisebbségi intézetek létesítése tárgyában. A hozzászólások elhangzása után dr. Faluhely 1 Ferenc tizenöt pontban foglalta össze azokat a kívánságokat, amelyek ennek az egyetemesen nagy magyar ügynek előmozdítására szolgálnak. /MOT/B í ———