Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1
1936-06-12 [141]
/A SZELLEMI EGYUTTMÜKÖDE ÉRTEIBE ZLITÍTEK ZÁRÓÜLÉSE. Folytatás 1./ B o n n e t, a Szellemi Együttműködés Bizottsága irodájának Igazgatója összefoglalta a tanácskozás eredményeit, majd M a d. a r 1 aga, a művészeti és irodalmi bizottság főelőadója szólalt fel. Meghatott szavakkal emlékezett meg gróf \ppony i Albertről, akit szerencséje volt közelebbről Ismerhetni és akire - mondotta - Genfben mind ig bámulattal tekint ettelc . Gróf Appony 1 Alberttel a nagy humanista alakját ideziük itt. Amikor a humanizmus szereperői beszelünk a modern ember szellemének kialakításában, az elérendő ideál* 0 !!? a követendő mintaképként álljon előttünk gróf Apponyl Albert. A nagy tetszésssel fogadott szavak után Madariaga szót emelt azok eHen a maníakusok ellen, akik, ha törlk-szakad, konklúziót akarnak levonni minden tanácskozásból. Ism^t hangoztatta, hogy nem s &z a hasznos, aminek közvetlen gyakorlati erteké van, vannak"magasabbrendü haszontalanságok", amelyek a jövőt hlaatottak szolgálni sS ezeknek ertekét csak később látjuk igazán. Beszélt a humanizmusról, amely nem áll ellentétben a patriotizmussal, hanem a patriotizmust megtelltve, univerzálissá teszi az emberiséget a kultúra tiszteletében. Kifejtette ezután, hogy az emberisig legkiválóbbjai minden nemzetből miként működtek közre kultúránk kifejlesztésében. Méltatta Liszt Ferenc,Bach, Velasquez es Leonardo öa Vinci jelentőségét. Utalt arra, hopy miként Magyarország, az ő hazájai Spariyolország ls gyakran állott a civilizáció határán. " - A vártánáilás érzését ma is fenn ke 1 tartani &s magasabb szempontból nézve, ezt minden embernek éreznie kell, aki meg akarja érdemelni az ember nevet. Végül az elnöklő Paul Valéry fejtegette a humanizmus jelentőségét, kiemelve, hogy a humanizmus a forma megteremtésével milyen szerepet játszott a kultúra alakulásában. Hangoztatta, hogy ezt a kincset nem szabad elveszni hagyni, ez mutatja meg : . <<P a formát, amely kerete kell hogy. legyfen a modern kultúrának. Paul Valéry ezután köszönetet mondott a rendezőknek és a résztvevőknek s a művészeti és irodalmi állandó bizottság budapesti ülésszakát berekesztette. /MOT/M ! - i .* POLITIKA- í . •. -: §§A Magyar Országos Tudósító jelenti: G y u 1 a , június 12. Pongrácz Jenő gróf, a gyulai választókerület országgyűlési képviselője, csütörtökön beszámolót tartott Gyulán. A beszámolón jelenvolt . . . .. •" ... " "1 . vitéz R icsóy-Uhlar lk Béla főispán és ott voltak Baross Gábor, Csizmadia András és Tóth Pál országgyűlési képviselők. Pongrácz Jenő gróf nagyhatású beszámolójában foglalkozott a Nemzeti Egység gondolatának je entoségével, megállapította, hogy a kormány polgári demokratikus rendet akar teremteni. Legelső kötelességének a gazdatársadalom megsegítését tartja, mert az ipar és kereskedelem nyolcvan százaléka eoből a rétegből él. Ismertette a kormánynak ezlrán^u intézkedéseit, majd beszámolt a külpolitikai helyzetről. Hangoztatta a nemzeti összefogás szükségességet, reámutatva Olaszország =s iJciaetország példájára. Baross Gábor e, feleletlen es személyeskedő kritika káros következményeiről, Tóth Pál pedig a bizalom es megértés szükségességéről beszélt. Csizmadia András a kormány szociális munkásságát méltattta. A lelkes hangulatban lefolyt gyalai beszámoló után Pongrácz Jenő gróf Két egyháza és Újkígyós községekben tartott beszámoló beszédet. .-/*•/