Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-12 [141]

/A SZELLEMI EGYUTTMÜKÖDE ÉRTEIBE ZLITÍTEK ZÁRÓÜLÉSE. Folytatás 1./ B o n n e t, a Szellemi Együttműködés Bizottsága irodájának Igazgatója összefoglalta a tanácskozás eredményeit, majd M a d. a r 1 aga, a művészeti és irodalmi bizottság főelőadója szólalt fel. Meghatott sza­vakkal emlékezett meg gróf \ppony i Albertről, akit szerencséje volt kö­zelebbről Ismerhetni és akire - mondotta - Genfben mind ig bámulattal te­kint ettelc . Gróf Appony 1 Alberttel a nagy humanista alakját ideziük itt. Amikor a humanizmus szereperői beszelünk a modern ember szellemének ki­alakításában, az elérendő ideál* 0 !!? a követendő mintaképként álljon előt­tünk gróf Apponyl Albert. A nagy tetszésssel fogadott szavak után Madariaga szót emelt azok eHen a maníakusok ellen, akik, ha törlk-szakad, konklúziót akarnak levonni minden tanácskozásból. Ism^t hangoztatta, hogy nem s &z a hasznos, aminek közvetlen gyakorlati erteké van, vannak"magasabbrendü haszontalan­ságok", amelyek a jövőt hlaatottak szolgálni sS ezeknek ertekét csak ké­sőbb látjuk igazán. Beszélt a humanizmusról, amely nem áll ellen­tétben a patriotizmussal, hanem a patriotizmust megtelltve, univerzálissá teszi az emberiséget a kultúra tiszteletében. Kifejtette ezután, hogy az emberisig legkiválóbbjai minden nemzetből miként működtek közre kul­túránk kifejlesztésében. Méltatta Liszt Ferenc,Bach, Velasquez es Leonardo öa Vinci jelentőségét. Utalt arra, hopy miként Magyarország, az ő hazá­jai Spariyolország ls gyakran állott a civilizáció határán. " - A vártán­áilás érzését ma is fenn ke 1 tartani &s magasabb szempontból nézve, ezt minden embernek éreznie kell, aki meg akarja érdemelni az ember nevet. Végül az elnöklő Paul Valéry fejtegette a humanizmus jelentőségét, kiemelve, hogy a humanizmus a forma megteremtésével milyen szerepet játszott a kultúra alakulásában. Hangoztatta, hogy ezt a kincset nem szabad elveszni hagyni, ez mutatja meg : . <<P a formát, amely ke­rete kell hogy. legyfen a modern kultúrának. Paul Valéry ezután köszönetet mondott a rendezőknek és a résztvevőknek s a művészeti és irodalmi állan­dó bizottság budapesti ülésszakát berekesztette. /MOT/M ! - i .* POLITIKA- í . •. -: §§A Magyar Országos Tudósító jelenti: G y u 1 a , június 12. Pongrácz Jenő gróf, a gyulai választókerület országgyűlési képviselője, csütörtö­kön beszámolót tartott Gyulán. A beszámolón jelenvolt . . . .. •" ... " "1 . vitéz R icsóy-Uhlar lk Béla főispán és ott voltak Baross Gá­bor, Csizmadia András és Tóth Pál országgyűlési képviselők. Pongrácz Je­nő gróf nagyhatású beszámolójában foglalkozott a Nemzeti Egység gondola­tának je entoségével, megállapította, hogy a kormány polgári demokrati­kus rendet akar teremteni. Legelső kötelességének a gazdatársadalom meg­segítését tartja, mert az ipar és kereskedelem nyolcvan százaléka eoből a rétegből él. Ismertette a kormánynak ezlrán^u intézkedéseit, majd be­számolt a külpolitikai helyzetről. Hangoztatta a nemzeti összefogás szük­ségességet, reámutatva Olaszország =s iJciaetország példájára. Baross Gá­bor e, feleletlen es személyeskedő kritika káros következményeiről, Tóth Pál pedig a bizalom es megértés szükségességéről beszélt. Csizmadia And­rás a kormány szociális munkásságát méltattta. A lelkes hangulatban le­folyt gyalai beszámoló után Pongrácz Jenő gróf Két egyháza és Újkígyós községekben tartott beszámoló beszédet. .-/*•/

Next

/
Thumbnails
Contents