Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-12 [141]

HÍREK" X!*$£S 1 A NÉPSZÖVETSÉGI SZELLEMI EGYÜTTMJKÖDFS BIZOTTSÁGÁNAK TANÁCSKOZÁSAI. A Népszövetségi Szellemi Együttraüködés művészeti és irodalmi bizottsága pénteken délelőtt folytatta tanácskozásait P^ul V a 1 é r y elnökletével. Az ülésen megjelent József királyi herceg, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ls, akit Paul Valéry rendkívül meleg szavakkal üdvözölt. Az első felszólaló Liv lngston /Anglia/ hangoztatta, hogy a modern humanizmus kialakításában jelentős szerepet kell juttatni a görög szellemnek ls. Ha a görög nyelvet nem ls tanítják az Iskolákban, a görög humanizmus szellemét fokozottabb mórtékben el kell terjeszteni, mert az csak áldást jelent az emberiségre. — Ec khardt Sándor budapest i'egyeteml tanár kifejtette, hogy a tanácskozások során, ha sok ellentétes "nézet hangzott ls el a részletekben, abban valamennyien egyetértenek, hogy a klasszikus humanizmusnak a modern szellem kialakításában is nagy jelentősége van. Indítványozta, hogy alakítsanak albizottságot a humanl-órák védelmére, ami azokban az országokban, amelyeknek nyelve és kultúrája nem áll oly szoros kapcsolatban a klasszikus humaniumussal, rendkívül erős erkölcsi támaszt jelentene. Paul Valéry megjegyezte, hogy azt a kis megszorítást kellene tenni, hogy ez csak az európalakra vonatkozik, mert hiszen az ázsiaiak ' csodálatos kultúrája egyáltalán nem táplálkozik a humanizmusból. Az értekezlet résztvevői egyhangú helyeslessel fogadták Eckhardt Indítványát, amelyről érdemben nem döntöttek, Bonnet-nek, a szellemi együttműködés bizottsága igazgatójának javaslatára a szellemi együttműködés bizottság, gának plenáris gyűlése elé terjesztik. Este

lrlch /Spanyolország/ szükségesnek tartja a modern ember nevelósében,~hogy az Iskolákban oktassák a zenét /Paul Valéry élénken helyesel/ és a tudományok történetét is, hiszen nem ls annj lra tényeket kell tanítani, mint inkább azt, hogyan alakulnak kl a dolgok. A modern humanizmussal kapcsolatban hangoztatta, hogy feltétlenül harmóniába kell hozni a való élettel. Hlldebrandt /Németország/felszólalásában kiemelte, hogy az ember véges lény, nem lehet neki abszolút célt tulajdonítani. Ha azt vizsgáljuk, hogy a humanizmusnak milyen szerepe lehet a modern ember kialakításában, első helyen kell gondolnunk a vallásra, Istenre és ennek a gondolatnak az uj humanizmusban vezérlő eszmének kell lennie.Nem az ember a mértéke a dolgoknak, hanem Isten. Hulzlnga /Hollandia/felvetette a gondolatot, hogy az Irodalmi és művészeti bizottságba be kell vonni a modern tudományok képviselőit ls és Így átalakulva a humanisták és a modern tudományok képviselői együttesen munkálkodhatnak legjobban a mai életnek megfelelő humc*i izmus megteremtésében. Helytelennek tartja. azt a megnyilvánuló törekvést, hogy a nemzete* mindenekfölő helyezik, a kultúra Így elvesztheti értékét, a hazafiság erényéből igy büa koz*. O.lettl /Olaszország/ általános helyeslés közben megállapította, hogy a mai tanítási rendszer túlzsúfoltságával, enciklopédikus tudás nyújtására irányuló beállítottságával egyáltalán nem felel meg. A tanulókat túlterhelik adathalmazokkal, a klasszikusokat megutálva kerülnek kl az Iskolából. Nagy szükség volna általános reformra. Opresou /

Románia/ kiemelte a klasszikus humanizmusnak esztétikai értékét, amelyet fontos átültetni minden kor nemzedékébe. Rohn /Svájc/mint technikus . a zürichi Politechnikum igazgatója - felvetette azt az utópisztikusnak mondható gondolatot, hogy a latint kellene általános nemzetközi érintkezési nyelvvé tenni és ezért a latint az Iskola minden fokán tanítani kellene. Ussanl /

Olaszország/nagy tapssal jutalmazott, ékes latinsággal kimutatta, hogy mit tanult a modern ember a régi klasszikusoktól. Teleki Pál gróf megállapította, hogy az értekezlet minden tagja egyetért abban, hogy a humanizmusra szükség van a modern ember kiformálásában. Az iskolai tanítási módszereket bírálva, helytelenítette, hogy minden tantárgyat egymástól függetlenül tanítanak,a modern tudományokból ^ meghatározásokat, tényeket tanultának be, pedig azok elévülhetnek.Az iskolában a kritikai szellemet kell nevelni, meg kell tanítani, hogyan lehet eligazodni a mai tudásrengetegben.Az ülés Paul Valéry zárászavalval ért véget .Délután félötkor less a Akadémia nagytermében az értekezlet ünnepélyes záróülése. /M/ /folvt.köv./