Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-12 [141]

A NEMZETI MUNK díÖZPONT HELYIS: G .'HEK FELAVATÁSA. A Nemzeti kunkaközpont Baross-utca 43. szám alatt lévő uj helyiséget Űrnapján délelőtt nyitották meg ünnepélyes keretek közöt. A különböző munkáscsoportok Vezetői zsúfolásig megtöltötték az uj helyiség termeit, sőt sokan a folyosóra szorultak, mire megérkezett a munkaközpont elnöke, vitéz Mart o n Béla országgyűlési képviselő, Csicsery-Rónay István, vitéz Ujfalussy Gábor, Ronkay Ferenc, Petainek József, Boc zonády-Szabó Imre, Kölcsey István, Konkoly-Thege' Kálmán, Nyl.ry István, Meskó Rudolf, Miskolczy Hugó, Benárd Ágoston, Miskolczy István, vitéz Somogyváry Gyula országgyűlési képviselők; Bencs Zoltán miniszteri tanácsos, Wels István, az OTI vezérigazgatója és Hubay Kálmán főszerkesztő társaságában. Lelkes taps fogadta a vendégeket, majd vitéz Marton Béla mondta el avatóbeszédét. - Pártpolitikai szempontokon felülemelkedve - mondotta többek között - szolgáltuk éa szolgáljuk ebben az Intézményben a nemzeti szolidaritás gondolatát. Munkástestvéreink, akik minden vihar és gáncsoskodás ellenere kitartottatok kot ov óta folyó munkánkban, velem együtt azt a gondolatot képviselitek, hogy nincs különbség polgár ós munkás között,mert a magyar munkás ls éppen olyan polgára az országnak, mint mindenki. A mun káskórdés nem rendészeti kérdés és a munkásság nem kapcsolódhatik kl a magyar nemzet eletéből, hogy az osztályharc alapján állva nemzetközi szervezetben idegen célokat szolgáljon. A Gömbös-kormány három év alatt többet tett a munkásság érdekében, mint a szakszervezetek évtizedek óta^ Szociális gondoskodástól áthatott uj társadalmr\rendezkedésnek kell úrrá lennie.A Nemzeti Munkaközpont célja, hogy pártpolitikai célokon felül a munkásságnak gazdasági, kulturális és jóléti intézménye legyen. De ebben az intézményben akarunk az olasz Dopolavoro mintájára a munka után a munkásság szórakoztatási lehetescígeiroi ls gondoskodni. Mi nem vagyunk ellenségei a tőkének, azonban, mint minden tényezőnek, a tőkének is meg kell értenie, hogy a dolgozó ember milliói számára biztosítani kell a polgári élet lehetőségeit. A munka megbecsülésének jogét követeljük és nem akarjuk, hogy a magyar munkásság erejének kihasználásával vigyék romlásba - mint 1918-ban történt - a nemzetet. Az a kézszorítás, amelyet Gömbös Gyula tett a magyar munkásság felé, üzenet , s a miniszterelnök a munkásokat testvérekként hivta táborába* Percekig tartó taps és éljenzés fogadta Marton Béla beszédet, majd É 1 1 n g Jenő, az újpesti szervezet vezetője szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a magyar munkásság öntudatra ébredve több:* nem proletárja, hanem polgára akar lenni az országnak. Gömbös Gyula hivó szava szólította el a munkásságot a vörös rongy alél, ahol idegen nevü és Idegen fajtájú "vezérek" vehetik a magyar munkásságot és a szakszervezetek még a kenyerét is elveszik annak, aki nem fizetik a pártádat. Most képeztek ki kétszáz agitátort és május hónapban összesen háromezer szociáldemokrata agitátor lepte el «z országot. A nemzetköziség erejét hirdetik, pedig csak próbálna a magyar munkásság a francia vagy a cseh munkásságtól segítséget kérni. A magyar munkás a magyar Ifjúsággal akar felvonulni és a magyar mérnökkel ak^r együttdolgozni és a dolgozók társadalmának karteljét fogja megvalósítani. Pécsi Sándor ganzgyári művezető a 48 órás munkahét és a minimális munkabér el ismerés remélté megállapítása után ennek a rendelkezésnek az ellenőrzését kérte. Kifogásolta, hogy a munkás csak 65 éves kora után kaphat nyugdijat, holott a legtöbb üzemben az 50 éves munkásokat már fel sem veszik. Végül a munkaközvetítés államosítását sürgette. K o v ács István,' a vasmunkások elnöke azt hangoztatta, hogv a munkásság öntudatra ébredt. Crül, hogy a mur.káskérdást már nem ••• • . akarják elintczni <ss örül, hogy a Gömoös kormány nem az asztalfiókban tartja a reformokat, hanem a munkásság védelmében is sorra megvalósítja azokat. A nemzetköziség elve üres jelszó, mert a szerb munkásoknak ls olyan térképről tanítanak, amelyen Magyarország nincs feltüntetve, ezért a magyar munkásság ls a revizió gondolata mellé csatlakozik^ yy f/6 /Folyt.köv./