Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-10 [141]

— .-REKVIEM PA.K0T3 JÓZ3EP LEL/irüDV "RT. Á három evvel ezelőtt elhunyt Pakots József Író, országgyűlési képviselő lelkiüdvéért június 12-énr pénteken délelőtt' fél 12 órakor a Kerepes 1-uti temető kápolnájában /fő­bejárat mellett/ gyászmisét tartanak,/MOT/B \ NÉPSZÖVETSÉGI SZELLEMI EGY u'TTM ÜKÖD ÉS BIZOTTSÁGÁNAK TÁN .iCSE&ZÁSAI. A Népszövetségi Irodalmi és Művészeti Állandó Bizottság szerdán délelőtt fol.ytatta Paul VaJ._er.y-. elnökletével tanácskozásait a képviselői"ház dele­gációs termében. Elsőnek HajoiíJLe János debreceni egyetemi tanár szólalt fel ; aki ismertette a latin szellem fogalmát és karakterét. Hangoztatta, hogy a latin szellem statikus és ez ; .-rt bizonyos fokig ellentótben ál] a mai dinamikus szellemmel,, De éppen egy dinamikus korszakban v^n fokozot­tabb szükség a latin szellem változatlan es megbízható utmutatásaira* JÜ&B; a zürichi Politechnikum igazgatója, mint technikus szólt hozzá a szellemi együttműködés kérdéséhez. A technikának - mon ­dotta - kétségkívül két oldala van: sok uj találmánnyal tökéletesítéssel boldogítja az emberiséget, másrészt a ; x :*v technikai haladásnak a háború céljaira v^ló felhasználása és bizonyos értelemben a gépesítés a r o emberiség kárára van, Madár 1 ág a nagy érdeklődéssel hallgatott felszólalásában ösz­szefoglalta a tanácskozások eddigi anyagát és általános jellemzést adott a régi és modern humanizmusról:. Hangoztatta, hor? nemcsak 'azok a hasznos <. \ tudom'nyok, amelyeknek közvetlen gyakorlati eredményük van. A "haszonta­lannak" nevezett tudományokból féjiednek a "h^sznosi tudományok. A "ma­gasabb haszontalanságok" köze tartozik a népszövetségi szellemi együtt­működés bizottsága ls o Nincsenek egyének - folytatta Madariága - csak a társadalmon belüli egyén létezik. Még Robinson sem volt zárt és egyedül­álló egyéniség, hiszen magával vitte a lakatlan szigetre előbbi társadal­mának minden szokását, eszméjét és előítéletét. A humanizmus ápolásával arra kell törekedni, hogy az egyént egy unlverzáláá társadalom tagjává tegyük.. A jövő "szimbolikus Genfjét" kell kialakítani a régi örök Róma mint éj ár a a Szellemi elite-.gárd át, szellemi arisztokráciát kell nevelni a modern humanizmus révén a társadalom javára. A klasszikus humanizmusból át kell vennünk a modern humanizmusba a régi klasszikus hősök erényeit, az akarat és a bátorság neve lesére irányuló törekvést. Madariága hangoz­tatta a zenének, mint nemzetek feletti nyelvnek es az embereket egymáshoz közelebb hozó eszköznek a jelentőségét, A klasszikus humanizmusból kell megtanulnunk a szellem feltétlen szabadságát ós azt a közvetlen megfigye­lést, amely az :l ember" megismerésére vezet, Esterllch /Spanyolország/ szintén hangsúlyozta, hogy a régi klasszikusoknál íáthatjuk s hogy a szabad|iégkörben a szellem milyen alko­tásokra képes. Egyetért abban Thoms Mannái, hogy "Európát" nem a föld­rajcí határok, nem ls a politikai és gazdasági adottságok határozzák meg, hanem a hagyományos kultúra, amelynek a veleje, óltető eleme a humaniz­mus , Depsch bo-csi egyetemi t-nár f elszólalása után, Imre József budapesti orvosprofesszor beszedőben hangoztatta, kétség:. Z^LZ- kivül a gö­rög - és római történelem és irodalom az emberiség szánéra felbecsülhet­etlen kincset jelente Kifejtette, hogy mindazt a kultúra alkbtómelemének t-.rtja, de ellenzi a görögnyelv tanítását, helyesebbnek tartja a mouern nyelvre való tanítást. Mondják, hogy a klasszikus nyelvek csiszolják az •-rtelműt, már pedig ezt több joggal el lehet mondani a matematikáról és fizíkárólo A délután 4 érakor folytatott tanácskozásokon Hu Íz Inga hol­land egyetemi tanár elmondotta, hogy csak jóval a középiskola után ismer­te meg közelebbről a klasszikusokat- a középkori latinságon keresztüli Hangoztatta, hogy a modern humanizmusba át kell ültetni a régi. humanizmus szellemet• n«7ÁGOSI^*^ tása következik/.

Next

/
Thumbnails
Contents