Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-09 [141]

/A Népszövetség művészeti bizottságá-nak tanácskozása. Folytatás 1./ Hü és örök társak ezek a müvek, amelyek gyakran vigasztalást nyújtanak, szerénységre tanítanak, de egyúttal büszkeséget is öntenek belénk. A humanizmus azonban az erkölcsi világon kivül a valóságot is jelenti,ástx amint azt a firenzei államférfiak példája is mutatja, akik nagy humanisták, de egyúttal tevékeny emberek is voltak. A humanizmus tehát a jövőbe vetett hitet is kell, hogy jelentse. Thomas M a n n német nyelven megtartott előadásában kifogásolta azt; hogy ujabban a humanizmusnak kizárólag tudományos jelentést tulajdonítanak* 0, xkl egy olyan északnémet kereskedővárosban született, ahoüman a humanista szellem ugyancsak távol esett, mégis, amikör kiskorában a padláson kutatva kezébe került néhány nagy római vagy görög Írónak a könyve, anélkül, hogy tudta volna, hogy miről van szó, érezte ennek a szellemnek a nagyságát. Mert a humanizmus nemcsak egy filológiai gogalom, igazságot, szabadságot, türelmességet és ká hősiességet jelent, Nem is lehet szebb feladat annál, minthogyha a humanizmust ennek a szabadságnak és ennek a hősiességnek a szellemében akarjuk továbbfejleszteni. Főképpen pedig azt kell elérni, hogy ez a szellem képes legyen minden külső támadással szemben megvédeni a maga szabadságát. Oprescu bukaresti egyetemi tanár szembeszállt azzal a felfogással, amely az antik kultúrának az ember megitelesében kizárólagos szerepet tulajdonit. Nem szabad elfelejteni - mondotta -, hogy a modern emberiségre a kinai és a hindu kultúra ls nagy befolyással volt, erkölcsi értékeinket pedig sokkal in&ább merítjük a Bibliából, mint a görögrómai kultúrából, amelynek erkölcsi emelkedettségét gyakran megcáfolták az események. Művészé szempontból sem volt mindig üdvös hatása a görög római kultúrának, mert gyakran túlzásokhoz és mesterkéltséghez vezetett, mint a mult század román költészetében ls. Mindamellett elismeri, hogy a szellemi kultúra és az esztétika továbbfejlesztése terén a görög-római szellemben való nevelésnek nagy fontossága van. RoyallTyler /Egyesült államok/ a humanizmus egyik legfőbb korszakát a bizánci korszakot ragadta ki^ amely szerinte összekötő kapcsolatot képez az ókori és a modren civilizáció között. Részletesen ismertette ennek a bizánci kultúrának művészi alkotásait, amelyek között megemlítette a magyar szentkorona alsó részét is, amely ennek a kornak egyik jellegzetes alkotása. Végül Zolnai Béla budapesti egyetemi tanár nagy érdeklődéssel hallgatott előadást tartdtt a humanizmus fejlődéséről a századok folyaraáné Különösen azt emelte ki, hogy a görög-római szellem mindig más- és más megnyilatkozásban jelentkezett. Hol az emberi univerzalitást jelképezte ez a szellem, hol a mintaállam alapjait vélték benne fellelni, gyakran pedig a benne rejlő művészi értékeket csodálták Ha az emberi kultúra, legalábols az, amit mi jelenleg annak tartunk, továbbra is fenn akar maradni, akkor a humanizmus bizonyára továbbra is élni fog. A délelőtti ülés Paul Valéry elnök zárószavaival ért véget. /MOT/X.B,