Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-09 [141]

ÜLÉST TARTOTTAK AZ AKADÉMIA OSZTÁLYAI. A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- ás széptudományi osztálya ülést tartott, amelyen N é m e t h Gyula székfoglalóul "Khudáji Divánja" címmel tartott előa<Éáet. ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia matematlkai és természettudományi osztálya ls. Az ülésen Kénye res Balázs egyetemi tanár tartott székfoglaló előadást, majd S 1 g m o n d Elek rendes tag számolt be a III.nemzetközi talajtani kongresszus eredményéről, utána R a d o s Gusztáv rendes tag bemutatta Rédel László vendég tudományos munkáját, Győri Tibor levelező tag pedig Zlnner Ernő egyetemi tanár értekezését olvasta fel. Az ülések után as osztályok zárt ülésben folyó ügyeket tárgyaltak. /MOT/Vr. EGYHÁZI HÍREK A BRAZÍLIAI MAGYARSÁG 13 MEGÜNNEPELTE A HŐSÖK NAPJÁT. Sao Paulóból jelentik: A brazillal magyarság bensoseg.es keretek között ünnepelte meg a magyar hősök napját. Az ottani konzulátus vezetője ls résstvett az ünnepi istentiszteleten, amely-tfet Apóst o 1 János, brazillal magyar református lelkész tartott. Mintegy háromszáz magyar sereglett egybe az vhnepre, amely után Apostol lelkész kiosztotta a Magyarok Világkongresszusa által kiadott kitűnő könyvecskét: "Tudod-e, mit köszönhet a világ a magyarságnak?" A szeretetvendégségen a lelkész figyelmeztette magyar testvéreit a .• hazához és egyházhoz való hűségre. - A brazillal református egyház legutóbb tervbevette, hogy a nemrég megépített Arpádfalvai templomán kívül, amely a központtól közel ezer kilométer távolságra van, Sao Paulóban ls uj magyar templomot létesít. Rövid egy hónap alatt a tel#kvá*nrlásl költség « /negyed£része egybegyült*/MOT/P, fi HÍREK JB A NÉPSZÖVETSÉG MŰVÉSZETI BIZOTTSÁGÁNAK TANÁCSKOZÁSA. A Népszövetség művészeti és irodalmi bizottsága ma délelőtt nagy érdeklődés mellett folytatta tegnap megkezdett tanácskozását "A humanizmus szerepe a modern ember kialakulásában - cimü tárgykörben. . ffssanl /Olaszország/ latlnnyelvü határozati javaslatot terjesztett elő á tegnapi munkálatok eredményeiről, majd pedig Estelrich, a barcelonai egyetem fiatal tanára tartotta meg előadását, amelyoen főleg azt emelte kl, hogy Itt tulajdonkeppen kettős problémával állunk szemben. Az egyik probléma az, hogy milyen haszna van az emberiségnek a klasszikus művelődésből, a másik pedig, hogy mik az előfeltételei aannak, hogy a humanizmus a modern életben is érvényesüljön. Figyelemreméltó körülmény az, hogy az elmúlt századok során a humanizmus sohasem halt meg teljesen, hanem uj és uj formákban jelent meg uz emberisig előtt és a legfőbb tulajdonsága éppen ebben a megújhodásában rejlik. Az emberek az ókor szellemi kincseit mindig a maguk korának szükségleteihez f^kalmazták es a probléma lényege tulajdonképpen ma is ebben áll. Sir Richárd Winn Livingstone angol egyetemi tanár rámutatott arra, hogy a humanista művelődésnek Angliában is rendkívül mély gyökerei vannak es elég csak megemlíteni azt, hogy a legut-bbl tizenhárom angol miniszterelnök közül tíznek határozottan görög-római műveltsége volt, a többi három viszont éppenségel nem tartozott Anglia legjobb miniszterei közé, A mai világ szellemi válsága éppen abban csucsosodlk kl, hogy az emberiség elvesztette azt az emberszeml-letet, amely a görög-római kultúra alapján kialakult, Ojettl, az olasz kir. Akadémia tagja mindenekelőtt arra muta. tott rá, hogy a görög-római embertípusnak legjellemzőbb tulajdonsága az önmagával való elégedetlenség. Hangsúlyozta továbbá a humanizmus eszmei mivoltát, amely : az úgynevezett klasszikus müvek. /Horatius, Petrarca, Pascal, stb,/ bizonyos formai hasonlatosságával, az okoskodás módjának azonosságában nyilvánul meg, fő jellemzője mégis azonban as, hogy mindezek a müvek egyaránt a végtelent igyekeznek megközelíteni. /Folyt, köv