Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2
1936-05-19 [140]
A történelmi hagyományokon épült modern magyar birodalmi gondolat sohasem hivatkozott más jogokra, csupán a szellem-erkölcsiekre, sohasem hivatkozott az apriori felsőbbség gőgös argumentumára, mindig csak azokra a birodalomszervező erkölcsi és szellemi erőkre, amelyekből a magyarság ezer esztendőn -.t vizsgázott s történelem Ítélőszéke előtt u gy» ahogyan nem vizsgázott egyetlen más dunavölgyi nemzetiség sem. Németh I.are ezután Szent Istvántól kezdve történelmi áttekintést nyújtott a magyar birodalmi gondolat történelmi formáiról, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzetiség volt az, amely a magával hozott keleti uralkodó temperamentumot az önmagával folytatott SZÍVÓS és állandó tusakodással, olyan türelmes, főlényes és megértő uriassággá tudta finomítani, ami a sokrétű nemzetiségű birodalmak kormányzásának agyetlen komoly lehetősége. Mutasson még egy nemzetiség példát arra. SU^ ÍS^ÍA a nobilitásra - mondotta - amit a magyar nemzetiség még rendi struktúrája idején tanúsított, amikor ez idegen nemzetiségeknek hatalmas törnegót vette fel a magyar élet kiváltságosainak sorába, a magyar nemesség corpusába, Mutassanak olyan könyvet, mint amilyen Wesselényi Miklós Szózata, amelyben egyforma jogot, egyforma szabadságot, egyforma "nemzeti öncélúságot" követel szláv, román ós magyar nemzetisegaknek a magyar birodalmi territóriumon. Hivatkozott Deák Ferenc szinte szent és emelkedett objektivitására, aki a magyar fc/omzeti inház szubvenciójának ügyében felszólalva egyforma elbánást követelt a hazai magyar és szerb nemzetiségek kulturális törekvéseinek elbírálásában. Beszelt Kossuth Lajos nemzetiségi elgondolásairól, amelyekben a magyar történelmi géniusz hagyományosan humánus, megértő és objektiv szelleme nyilatkozott meg. Ezután felvetette a kérdést, hogy ennyi és ily sok erkölcsi argumentum ós sok nemes történelmi tény ellenére is miért következett be a katasztrófa, a magyar birodalmi gondolat bukása? Itt visszatárt előadása bevezető motívumaira, ismét hangsúlyozva, hogy a trianoni katasztrófát megelőző félszázad alatt, mintha csak valamely mákony mérgezett volna meg bennünket,egyszerűen kiesett kollektív nemzeti tudatunkból a nemzeti öncóluságnak, de a magyar birodalmi gondolatnak is az a tradicionllis fogalmazása, amit legnagyobbjainktól és egész történelmi tanításunktól kaptunk, Németh Imre előadásának végén arról az újjáalakulásról beszélt, amely nálunk kétségtelenül folymntban van, hangsúlyozva, hogy a magyar megújhodásnak jele az, hogy mintL szenvedélyesebben és őszintébben kerestük auoknak a népeknek kezét, akiknek sorsában,a Lunavölgy közös sorsában ezer éven át osztoztunk, /MOT/SZoM, Pro domo: Az előadás külsőségeiről és a felszólalásokról későbbi kiadásunkban számolunk be ö HÍREK —-A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG A REVÍZIÓÉRT, Nagy érdeklődést váltott ki az a meghivó, amellyel a Budapesti Ügyvédi Kör pénteken, május 22-en délután félhét órára a Budapesti Ügyvédi K~ nit. .-<i disst-.mébe összehívta a magyar jogásztársadalmat, valamennyi egyesülete és szervezete utján, hogy megvitassa és visszautasítsa azokat az aggasztó külföldi kezdeményezéseket, amelyek Magyarország területének a trianoni békeszerződés által megcsonkított mai állapotában való msgmeravitésére ás minden magyar lelkében élő revíziós tö re leveseknek elfojtására irányulnak. A jogászi és kari egyesületek őszinte lelkesedéssel csatlakoztak élihez a hazff l?s mozgalomhoz és kiküldöttek a tiltakozó nagygyűlésre képviselőikét 0 A nagygyűlésen dr. Nagy Emil nyugalmazott igazságügyminiszter fogja a magyar jogászság höt;.-..!OZ<rsi javaslatát előterjeszteni és megokolni* /MOT/B
