Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-18 [140]

/ AZ AKADÉMIA. ÜNNEPI KOZULüSE, Folytatás 1./ Az elnöki megnyitó után Voinovich Géza, az Akadémia főtitkára ol\a sta fel jelentését, amelyben mindenekelőtt megemlékezett az Akadémia vezetésében bekövetkezett nagy változásokról: Balogh Jenőnek, az Akadémia tizenöt éven át fáradhatatlan és bölcs főtitkárának a főtitkári széktői való megválásáról és Berzeviczy Albertnek,az Akadémiának egy emberöltőn át nagy elnökének elhunytáról, A továbbiakban az Akadémia igazi hivatásáról beszélt a főtitkár, amely mailett a Magyar TudományCBAkadémia hűségesen kitart ós ami nem lehet más, mint a tudomány öncélú müyelése.Hars'súlyozta^ hogy emellett az Akadémia munkájában csak egy szempont érvényesül: a nemzeti* A főtitkári beszámolóban feltárult annak a rendkívül sokoldalú tudományos és művelődési munkásságnak képe, amely az Akadémia falai között folyik, E munkásság eszközei az Akadémiának a tudomány, irodalom és művelődés különféle kérdéseit bemutató ülései^ továbbá az Akadémia folyóiratai és egyéb kiadványai, a magyar szellemi élet fejlődésének folytonos bizonyítékai. Külön szólt a főtitkári beszámoló az Akadómiánek nyelvünk romlása ellen folytatott küzdelméről és e küzdelem népszerű eszközéről, a.Magyarosan "folyóiratról. Kívánatosnak mondotta, hogy szópiróink adjanak példát a nyelv tiszta ságra, ezért elhalkult szavuknak meg kellene erősödnie az Akadémia körében. Közölte a főtitkár, hogy ezenkívül te Akadémia más tudományos társaságok munkásságát is jelentős támogatásban része siti és előmozdítja a m agyar szellemi életnek a külföldi szellemi életével való szorosabb kapcsolódását, mindezt a hadi köles önben elvesztett vagyonát pétié államsegély és többek között főleg gróf Vigyázó Ferenc nagy hagyatéka; . segítségével végzi az Akadémia* Befejezésül a főtitkári beszámoló közölte, hogy az Akadémia idei Nagyjutalmát, Rados Géza, a kiváló tudós kapta, majd ismertette a jutalmazottak nevelt és az Akadémia elhunyt és azok nyomába lépő uj tagjainak névsorát, • - íme, mint a görög phalanxban, a kidőltek helyére ujak állnak a sorba - ezekkel a szavakkal fejezte be jelentését a főtitkár - • * V mert bár halandókból áll ugyan maga az Akadémia, mint célja es munkája: halhatatlant A nagy lelkesedéssel fogadott főtitkári jelentés után Lenhossék Mihály, az Akadémia másodelnöke mondott emlékbeszódét az Akadómia első két elnökéről. Ismertette, hogy az Akadémia első elnöke gróf Teleki József, utódja az elnöki székben gróf Dessewffy Emil volt* ök teremtették meg aze kat a kereteket, amelyekben az Akadémia munkálkodása azóta is folyik. Gróf Teleki József,e kiváló szellemi hagyományokkal biró család tehetséges sarja, kora ifjúságától kezdve hej lik a tudományos munka felí

? de épannyira szívügye a magyar nemzetiség érdekeinek szolgálata és megerősítése a magyar nyelv fejlesztése utján. Ezért mikor a Legnagyobb Msgyar -példaadó tette megteremti az Akadémiát és Széchenyi a neki felaCJ*nlott elnökséget nem vállalja, a választás természetesen fordul gróf Teleki József felé, aki az Akadémia megalapozásának nehéz munkáját, a bécsi kormány bizalmatlanságával és a kezdet minden nehézségével küzdve - nagy bölcsaséggel vezeti sikerre. Gróf Teleki József nehéz elnöki tisztét huszonnyolc éven ét tölti be, emellett komoly értékű tudományos munkásságot fejtve ki a történettudomány területén ós eleget téve egyéb diszes közéleti pozícióival járó kötelességeinek is, mig súlyos betegsége el nem ragadta az élők köréből, A második elnök, gróf Dessewffy Emil nevéhez fűződik az Akadémia palotájának megteremtése. Nehéz időben, az abszolutizmus nemzetünket elnyomó uralma id jón VOszl át az Akadémia elnökségét s nagy műveltségével és gyakorlati érzékével uj életet teremt a romok felett. Felhasználja az elnyonott nemzetnek az Akadámia, mint a nemzeti szellem végvára iránti érdeklődését és áldozatkészségét és közadakozásból megteremti Akadémiánk palotáját, amelynek felavatási ünnepén azonban már nem jelenhetett meg, halálos ágyán küldve el üdvözlő sorait* /Folyt*köv,/