Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-30 [140]

FRIGYES KIRÁLYI HERCEG NYOLCVAN FVES. Testi és szellemi ereinek teljességében érte meg a ayolcvan esztendős életkort Frigyes királyi herceg. Az egész életében és e napon is minden ünnepeltetéstől visszavonuló egyszerűség, a katonás mértékletesség és munka embere a kevésszavú királyi herceg. Ez a hosszú élet pedig klválasztottan súlyos és gyakran éppen nem hálás kötelességeket rótt vállaira. Gazda volt és katona, mindkettő igen nehéz Időkben. Nyugatmagyar országi és Drávaszögi birtokainak mindig tanuló és a legszürkébb munkával ls megelégedő munkása volt nevelkedésétől fogva mindmáig, amellett fokonként járta végig a katonának minden családjabell számára szigorúan és szerény haladással jelölt útját. Mostani életkorához képest élete delén, ötvennyolc éVes korában volt akkor, amikor a nemzetre és uralkodócsaládra egyaránt leg. emberfelettibb erőfeszítést parancsoló világháború kitört. 1914.július 15-én Ferenc József uralkodói kézirata kinevezte Frigyes királyi herceg, gyalogsági tábornokot a balkáni hadseregnek és 31-ón az összes harctéri seregeknek és a tengerészeinek főparancsnokává. Ma tudjuk csal igazán, mit jelentett ez: mindkét esetben a kelletténél csak lényegeser kisebb erőket kaphatott feladatai eszközéül, mindenütt többszörös erőkkel való szembenállást kellett vállalnia. Bizony nem népszerűség babér, ját termő uton kellett lépésről-lépésre visszavonulva fedeznie a Berlint Védő szövetséget. Es ő vállalta ezt a fájdalmas, itthon nem ls 1 gen megmagyarázható szerepet, melyet a haditanácsok kérlelhetetlenül megs zav áztak. Egyszer volt mégis ugy, hogy ellene szegült ennek a kényszernek: amikor 1914.telén a német, osztrák és magyar vezérkarok stratégiai szempontból Indokolva az orosz túlerő seregeinek Kassáig való bebocsátását határozták el. Akkor a fővárosokban Tisza István, s a hadrakelt seregek elén Frigyes királyi herceg - egymásról ezt nem is tudva, de ugyanazon ösztöntől vezettetve, - tiltakoztak az orosz seregek bebocsátása ellen. Frigyes királyi herceg Boroevics akkori 3.hadseregparancsnok elfogadott tervezetével szemben elvetette, visszautasította tanácsadói szavát, Boroevics tervét keményen elutasította és a kárpáti arcvonal további védelmét rendelte el. E paranosot Frigyes királyi her. ceg akkor szárnysegéde., Lorx Viktor vezérkari ezredes által küldötte meg Boroevicsnek Kassára. /Ez a Lorx ezredes lett később az 1920-as években honvédségünk vezérkari főnöke. / Ennek az intézkedésnek volt köszönhető, hogy az ország a Uisza vonalig nem pusztult el és nem került megszállás alá és egyúttal az ls, hogy a gorllcel nagy győzelem után a Kárpát arcvonalon álló had. seregeink rendre ujabb oldaltámadásba kaphatták a visszavonuló orosz hadsereget. Május 9-én, Ferenc József hadseregeinek főparancsnokát az I.osztályú hadi diszitményes hadiérdemkereszttel tüntette ki.A Przemys: melletti csatatéren a felszabadult várossal szemben személyesen tűzte ezt a trónörökös az ő nagybátyjának mellére. A német császár személyesen nyújtotta át a tábornagynak a porosz hadsereg legmagasabb hadi kitüntetését, a pour le merít rendet, II.Vilmos császár a Sirályi herceget a porosz hadsereg vezér tábornagyává nevezte kl. Frigyes királyi herceg számára ez a hadi élet nem az orosz hadseregben szokásos "frontmögötti" életet jelentette. A tüzvonalhoz mindig lehetőleg legközelebb, minél sűrűbben a tüzvonalba látogatva, személyes tapasztalatokat gyűjtve és a helyszínen rögtön intézkedve, minden kényelemtől katonásan tartózkodva élte végig a világháborút a királyi herceg. A négy év alatt mindössze egyetlenegyszer látogatott haza háromnapos szabadságra, 1915.karácsonyán. Mikor pedig fölserdült egyetlen fia, Albrecht királyi herceg, elérte a katonasort és belépett a hadseregbe, édesapjának legfőbb parancsnoksága alá: egyenesen a tüzvor.alba rendelte kl őt hadnagyként az olasz frontra es csak kellő tüzvonalbeli szolgálata után rendelte /folyt, köv./