Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-29 [140]

ZU RÁJNISS-BARASTTS FELJELENTÉS ÜGYÉBEN H ÓZOTT VÉGZÉS,.,/l, folytatás,/ Német nyelven megjelenő napilap a "Pester Lloyd" teljesen el van zsidó­sodva. Ha ebben nem-zsidók is szóhoz jutnak, akko^ kizárólag "diszgőjok H hogy legyen olyan kivétel is, amely megerősíti a szabályt. A Gömbös-kor­mány fáradozása ellenére mai napig sem sikerült, hogy a zsidóságnak a sajtó területén való hegemóniáját megtörje* Ez a zsidó liberális szellem szolgálatában álló sajtó nemosak belpolitikai téren küzd korszerű reformok ellen, megtámadja azokat az ál­lamokat is,, amelyekben a liberális gondolatnak már nincs befolyása az ál­lami berendezkedésre és a kultúrára. Különösen Németország az, amely a hitlerizmus léte óta e sajtó minden lehető ellenséges érzületének cél­pontja. Valótlan, hamis, sőt hazug hirek kerülnek általa a magyar olvasó­közönség közé, amely, sajnos, még mindig abban a tévedésben él,hogy ez a liberális sajtó tárgyilagos, mert szívesen utal hagyományokra^ amelyek azonban semmiféle összefüggésben nincsenek a mai liberál-kapitalista gondolattal. Az a morális, sőt'anyagi kár, amely ebből a Harmadik Biro­dalomra hárul, fel sem mérhető. Hogy ezen a bajon segítsünk, az alulírottak arra gondolnak, hogy egy közgazdasági lapot létesítenek, amelynek az a célja, hogy a két ország viszonyait gazdasági téren szem előtt tartva, a kereskedelempoli­tikai, mezőgazdasági és politikai kapcsolatok további kiépítéséért küzd­jön. Köztudomású, hogy a magyar külkereskedelemnek majd egyharmada /pon­tosan 31'százaléka/ a Hémet Birodalommal bonyolódik le a római paktum ellenére. Mivel azonban a Bethlen-rendsZer - a magyar pénz és kereskedő­mágnások hü szolgája volt, a német ipar nem találhatott Magyarországon oly mérvben fogyasztóterületre, ahogy ez Magyarországnak a Harmadik Biro­dalom felé irányuló exportja szerint megfelelne. Gazdasági területen műkö­dő, jól szervezett hírszolgálat a kölcsönös kereskedelmi forgalom számait Jelentősen megnövelné, A kompenzációs üzletek körében is-sokkal jelentéke­nyebb forgalom volna elérhető, ha a magyar exportőrök /t.i, a nemzsidók/ a Harmadik Birodalomról szóló tendenciózus híradások következtében nem viseltetnének bizonyos tartózkodással. A lap a levelezőujság egyik fajavolfca, amely hetenként - a szükség szerint - két-háromszor jelennék meg. Az volna a feladata, hogy mindkét ország kereskedőinek, iparosainak és mezőgazdáinak érdekeit kép­viselje és előmozdítsa, amennyiben kiviteli lehetőségekről, bevásárlá­sokról, stb. elsőkézből adha hirt, ismertetné a behozatal és kivitel'ér­vényes szabályalt, amelyek természetesen teljesen hitelesek volnának. Egy ország diplomáciai képviseletei ugyanis /követség, konzulátus stb,/ el­sősorban nincsenek abban a helyzetben, hogy Ilyen sajtóterméket kiadjanak, másodsorban nincs elég összeköttetésük ahhoz, hogy ilyen természetű híre­ket szerezzenek. Az alapítandó sajtóterméket alulírottak a német kormány er­kölcsi támogatásával óhajtanák fenntartani, német-magyar szövegben jelen­tetnék meg és megküldenek minden jelentős újság szerkesztőségének, csak ugy, mint az érdekképviseleteknek és a nagy cégeknek mindkét országban. Az előfizetés éra a lehető legalacspnyabb volna, hogy széles olvasókör teremtődjék, Természetes, hogy az ily lap fenntartása sokkal jelentősebb költségekkel jár, minthogy ezt előfizetésekkel fedezni lehetne. Magát a lapengedélyt az alulírottak egészen bizonyosan megkapnák a magyar kor­mánytól. A kiadás költségeire alulírottak a következőket javasolják: Nyilván az is Ismeretes, hogy német cégek gyártmányaik és áru­ik reklámjára Magyarországon nagy tömeg pénzt költenek. Ezek a hirdetés­re szánt pénzek azonban, amelyek német forgalomból és német vérből fia- .. kádnak, Magyarországon majdnem kizárólag zsidók zsebébe folynak. Az első és legnagyobb hirdetési iroda, a Blockner I, /Izidor/ féle egy zsidó tulaj db naban van, akinek minden liberális orgánum Budapest székesfőváro­sában /az ország 95 százalék keresztényének nagyobb dicsőségére/ kész­séges rabszolgája, mert Ő tömi őket a részben a Harmadik ^irodalomból származó pénzzel. Nem komikus*e és egyúttal nem tragikus is, hogy olyan cégi mint amilyen a Krupp A.G, az A.E.G., Siemens-Schuckert-Müvek, az I.G, Farben A.G. stb, akarva nemakarva arra kényszerülnek, hogy hirdeté­seiket zsid°k révén zsidó újságoknak adják. Ilyen módon az a pénz,amely úLfZ eredetileg arra a célra szolgál, hogy a német tudást a külföldön ismer- **-ZL) teásé, arra szolgál, hogy zsidó újságírók, akik német pénzt - zsebelnek be,a Harmadik Birodalmat támadják, /Folyt.köv./ P.

Next

/
Thumbnails
Contents