Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-29 [140]

. Ebben a tekintetben azonban a kilátások nem biztatóak, Olaszország részéről a háború befejeztével megszűnt az érdeklődés, főleg a félkövér marhák iránt, Ausztria felé pedig szintén romolnak a kiviteli lehetőségek és már csak egyedül a hússertés kiviteléről lehet beszélni. Általános tehát u rosszabbodás, a német piacon ugyan mutatkozik kereslet, azonban a német egykéz-rendszer diktálja az árakat, bizonyos kedvezményeknek a kikötésére volna tehát szükség. Általánosa ágban kivitelünk husz százalékkal emelkedett, de a behozatal is nagyobb, ami vásárlóképességünknek növekedését jelenti. Főleg Olaszország es Németország felé emelkedik a kivitel, Ausztria felé azonban egyre hanyatlik és az osztrákok már az egy-egy arányt sem tudják betartani. De a kivitelen kívül fontos szempont a belf öldvésárlóképessógének az emelése és nem lehet a mezőgazdaságot népjóléti intézménynek tekinteni, amely Lacikonyha módjára látja el a lakosságot, hanem gondoskodni kell arról, hogy megfelelő érték ellenében tudja a maga terményeit forgalomba hozni. Magyarországnak bizonyos cikkek tekintetében Trianon óta,főleg nyersanyagokra és elsősorban a sóra vonatkozik ez, behozatalra van szüksége, amivel szemben mi, legnagyobbrészt, csak áruval tudunk fizetni, tehát minden értékesítési dekonjunktúra ellenére is érdeke Magyarországnak a termelés fokozása. Nem lehet cél tehát az, hogy a termelés megszorításával biztosítsunk minimális árakat, hanem az értékesltést forszírozva, a tőbbtérme lésből kell a rezsiárak csökkentésével kedvező mérleget elérni. Most tárgyalja a Ház a földmüvelésügy1 minisztérium költségvetését, amelyről megállapíthatjuk, hogy a mai viszonyok között, amenynylre egy szegény ország lehetőségei megengedik, Iparkodik mindenhez juttatni • valamit• A földmüvelésügyi miniszter kezenyoma meglátszik a költségvetés minden tételén és minden számoszlopán és sikerült elérnie, hogy 3.6 milliós emelkedést mutat fel a költségvetés. A beruházás, a vizszabályozás, az erdősítés és a fásítás terén bizonyos javulás mutatkozik, habár Igaz az, hogy a mezőgazdaságnak juttatott összeg aránylag csekély a költségvetés teljes összegéhez képest. A Földhitelintézetek fúziójának végrehajtásánál a gazdatársadalom képviseletét ls racghallbdtják, majd ennek u bejelentése után a közgazdasági szakosztálynak határozataival foglalkozott Mutschenbacher Emil. A részvényjog megreformálása a mai zavaros Időkben nem volna helyes és nem kell sietnünk megelőzni a nyugati államokat annál kevésbé, mert a külföld jóindulatára nagy szükségünk van. Elegendő ezen a téren egy novelláris intézkedés. A szövetkezeti jog reformjára viszont sürgős szükség van, részben a szövetkezetek fejlődése, részben a jogi anyag racionalizálása miatt. De mielőtt még a törvény létrejönne, szabályozni kell a szövetkezeti központ viszonyát a tagszövetkezetekkel, lehetetlenné kell tenni az álszövetkezetek működését és a Pénzintézeti Központ mintájára szövetkezetek ügyvitelének ellenőrzésére hasonló intézményt kell felállítani, végül nem szabad kivonni a földművelésügyi minisztérium hatásköréből kivonni a szövetkezeteket. Közölte Mutschenbacher Emil, hogy éppen most folynak Győrben a tarifabizottság tárgyalásai, ahol a MÁVnak avval a tervezetével foglalkoznak, amely a kövezetvám és a különböző dijak átalányozására vonatkozik. A kövezetvám jelenleg 6—280 fillérig változik mázsánklnt és ezt akarják mázsánklnt átlagban 5 filléres összegben megszabni, tömegáruknál pedig 3 fillérben. Az elgondolás helyes, de nem igazságos az, hogy nem százalékos arányban történik az . áru értékéhez viszo- nyitva a dlj megállapítása ugy, mint az a vasúti tarifánál van s az erre~ / vonatkozó előterjesztését Írásban juttatta el Győrbe. Végezetül a nyári r szünet előtt utolsó választmányi ülés befejezéséül jó aratást és jó ter| mést kívánt a gazdáknak az OMGE igazgatója, akinek felszó .alásÉt általános helyesléssel és tapssal fogadták. /Póf&y.t•fc^ftS^ÁGOSLEVÉLTÁR