Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-16 [140]

KORNIS. GYULA NAGYSZABÁSÚ BESZÉDE A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG NAGYGYŰLÉSÉN. A Magyar Pedagógiai Társaság szombaton a Tudományos Akadémia üléstermében nagyszámú és előkelő közönség részvételével tartotta ezidei nagygyűlését, amelynek külön jelentőséget kölcsönzött, hogy megjelent azon Montessori Mária dr,, a világhírű olasz pedagógus ls. A közgyűlésen a társaság elnöke, K o r n 1 s . Gyula mondott .megny itőbeszédet , A nevelés legsugallmazóbb erejű eszköze - mondotta - a példa,, Ezt a pedagógiai alapigazságot a legélénkebben és a leghatékonyabban szemlélteli annak a kiváló férfiúnak nemes alakja, akinek lelkünkben örökké élő emlékezetét felújítani ma társaságunk egybegyűlt. A példa szuggesztív ereje abból fakad, hogy a hirdetett elv és a konkrét valóság, az eszmény és a tett,a prédikáció és a cselekvés a példaadó jellemben abszolút módon fedik egymást. Ilyen jellemet tisztelünk Pináczy Ernőben, aki örök mintáját adta annak, hogyan kell a nevelőnek és tudósnak lélekformáló tevékenységével az értékeket a maga szemléletes példáján megvalósítania. Nagyhatású, hosszú életének belső hajtóereje, amely szakadatlan munkásságát kibontakoztatta, egyszersmind belsőleg összetartotta, s egész egyéniségének zárt egységet kölesönzött, az Igazság önzetlen szeretete és kultusza volt. Félszázadnál hosszabbra nyúló nevelő ós tudományos pályáján mindig odaadóan, minden melléktekintet nélkül, az élet egyéb örömeiről ós becsvágyáról lemondva, kutatta s a maga kutatásterületón bátran vallotta az Igazságot. Maradék nélkül professzor

t a tudomány hitvallója volt. Fiatal korától kezdve az .ar1stoteles 1 életeszményhez ragaszkodva, nemzetét a nagyhatású tudományos munkák egész sorával ajándékozta meg. Elméleti gondolkodásának leszűrt eredményei állandóan gyakorlatilag is alakították sok évtizeden keresztül a magyar közoktatásügyet^ az Országos Közoktatási Tanácson keresztül, anelynek lelke és vezére volt. De ugyancsak a legmélyebb ós soha el nem muló hálával gondol Flnáczy Ernő nemes alakjára a Magyar Pedagógiai Társaság, amelyet az elnöki székben teljesen újjászervezett, soksoldaluvá szélesített és magas tudományos színvonalra emelte Az elnöki megnyitó után G y u 1 a 1 Ágost, a társaság titkára tartott emlékbeszédet Pináczy Ernőről, kl mint a társaságnak 21 éven át volt elnöke, 1925-től kezdve tiszteleti elnöke, 1935. elején hunyt el. Ismertette a nagy pedagógus életét, tudományos, főleg neveléstörténeti irodalmi munkásságát, s befejezésül az elhunyt nagynevű pedagógusnak, mint tisztviselőnek- tanárnak, tudósnak, Írónak és embernek, mint kiváló magyar humanistának egységes jellemképét rajzolta meg. Ezután Montessori Mária emelkedett szólásra és közvetlen szavakkal fejezte ki tiszteletét Pináczy Ernő emlékezete Iránt, hangsúlyozva, hogy a na^y magyar pedagógus maradandó értékű munkásságot fejtett ki a nevelésügy terén

0 A továbbiakban G y u 1 a i Ágost a titkári jelentest terjesztette elő a társaság elmultévi működéséről és Ismertette az elmultévl magyar pedagógiai irodalmat, a tagok munkáit, majd kegyeletes szavakkal parentálta el Berzeviczy Albertet és Erőd 1-Harrach Bélát, a társaság tiszteleti tagjait, továbbá Waldapfel János és Krammer József rendes tagoknak munkásságát és érdemelt méltatta. A választások során a társaság tiszteleti tagj ává v ál osztották dr. Ranschburg Pál egyetemi tanárt és Szendy Károlyt, Budapest polgármesterét. Rendes tagok lettek: dr. Cser János, a Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumának vezetője, Havas István igazgató, a PetŐfi-Társaság főtitkára es Staud János dr.,g gyakorló gimnázium lgazgatója./MOT/Vr ,S\ -----