Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-25 [140]

Hétfőn délelőtt tartottak a Barcsay-utcai Maaacngimnáziumban a XIV. országos középiskolai tanulmányi versenyeket, Pintér Jenő tankerületi kir főigazgató irányításával. A versenyek iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg, nemcsak az egyes tanulók törekednek kedvenc tárgyaikban győzni, haneáciaguk az intézetek ls Igyekeznek, hogy minél több versenyszámban győzzenek ás elhódítsák az elsőség pálmáját-. Az eddig lefolyt versenyeken legtöbb pontot szereztek a budapesti kegyesrendi gimnázium /136 egység/, a budapesti evangélikus gimnázium /l32/ a budapesti református gimnáziumAl2fi a leánygimnáziumok közül legtöbb pontja az áll. Mária Terézia gimnáziumnak van, 64 egység* A mult évi tanulmányi versenyen legtöbb pontot szerzett a budapesti Mátyás király reálgimnázium. Nem minden iskola küld minden évben és minden tárgyból versenyzőt, ezért van az, hogy azok az intézetek szereznek aránylag több pontot, amelyek minden évben több tárgyból jelölnek ki résztvevőt a versenyekre a Az idei tanulmányi versenyen 34 budapesti és 21 vidéki középiskola vesz részt, összesen 222 versenyzővel. 174 budapesti tanuló, 48 vidéki, közülük 183 fiu és 39 leány. Idén 6 fővárosi középiskola minden tárgyból versenyzőt küldött, vidékről legtöbben jöttek a debreceni ' református gimnáziumból, a kaposvári gimnáziumból és a szegedi kegyesrendi gimnáziumból. A tanulók reggel 8 órakor gyülekeztek a Madách-glmnázium tornatermében, ahol Pintér Jenő főigazgató intézett szózatot hozzájuk. Hangoztatta a tudományok óriási jelentőségét, kiemelve, hogy a nemzetek állnak vagy buknak aszerint, milyen a tudományuk és az erkölcsük. Ha csupán nyers izomerőre volna szükség - úgymond - akkor az európai gyarmatosító államok Ázsiának és Afrikának ma csak kis részén uralkodnának, a tudomány azonban lehet ;

5vé tette számukra, hogy számbeli kisebbségük és esetleges gyengubbsegük ellenére ls meghódítsák a tudományban járatlan törzseket. Kifejtette, hogy a versenyzőknek nem adhatnak anyagi ellenszolgáltatást, csupán a diosőséget nyújtják a győzteseknek, megmarad számukra az az elégtétel, hogy kiemelkednek évtársaik közül, örömet szereznek Iskoláiknak, s tanúbizonyságot tesznek a magyar középiskolás diákság magas szellemi színvonaláról. Ezután 10-15-ös csoportokba osztották a versenyzőket, akik közül 36 magyar nyelv- és irodalomban, 30 latin nyelv és irodalomban, 31 történelemben, 17 földrajzban, 10 természetrajzban, 31 fizikában, 37 mennyiségtanban és 30 rajzban méri össze tehetségét és tudását, A tantermekben a felügyelő tanárok a lepecsételt borítékokat feltörve, felolvasták a tételeket, amelyeknek kidolgozására három óra áll rendelkezésre. A verseny tételei a következők: 1. / Magyar nyelv- és irodalomból: Magyar Írók, mint regényhősök Irodalmunkban, vagy ehalyett: Irodalmi életünk képe száz évvel ezelőtt, /1830-1840./ 2. / Latin nyelv- és irodalomból: Latin szöveg fordítása magyarra Propertlusból, szútár nélkül, válogatott magyar mondatok fordítása latinra és mindenki megírja életrajzát latin nyelven. 3. / Történelemből: líevezetes történelmi események évfordulói 1936-ban, vagy: A kivándorlások okai és következményei a legutóbbi évszázadok alatt. 4. / Földrajzból: A világtérkép legnagyobbjelentőségü pontjai, vagy: Május 12.-én a fővárosi napilapokban a következő földrajzi nevek jelentek meg: Hortobágy, Bakony, Csallóköz, Késmárk, Brassó, Szabadka,, Mit tanit a földraj tadománya emezekkel kapcsolatosan./Néhány kis térképvázlat* statisztikai adat, történeti vonatkozás csatolása ajánlatos. * 5. / Természetrajzból: Szabadon választható a következő négy tétel valamelyike? a,/Mit köszön az állattan a mélytengeri kutatásoknak? b,/Összefüggés a Föld éghajlati övei ós a növényzet között. c,/Nagymagyarcrs-;ág építőkövei. d,/A kémia szerepe a mai gazdasági élethfin - - A<7 /