Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2
1936-05-23 [140]
A HOLLAND SAJTÓ BUDAPESTRŐL, Az alsó Amszterdanwfiudapest közvetlen légijárat megnyitásakor a Gyógyhelyi bizottság meghívására Budapestre repült holland újságírók hasábos cikkekben számolnék be felejthetetlen magyarországi élményeikről. Ahogy az eddig beérkezett kát nagy holland lap magyarországi cikksorozatait olvassuk, őszinte örömmel állapíthat-^ juk meg, hogy az a szivbőljövő lelkesedés és csodálat, amdy e tudósítások minden sorában megnyilvánul, újból tanújelét adta a holland nep irániunk érzett meleg barátságának, "Örökké Budapest után vágyódik az, aki ebben a gyönyörű városban megfordult" cim alatt az amszterdami "De Tijd" kéthasábos tudósítást ir a "gyógyfürdők és zene városáról". Felejthetetlen emlékeket hoztunk magunkksl Budapestről, tSgész életünkben emlékezni fogunk sz éjjeli Budapest képére/ amikor a kivilágított főváros ezernyi lámpafénye e láthatá ron az ég csillagmilliardjaival olvadt egybe. Nem felejtjük el soha a magyar bor izet, a magyarok muzsikáját s a csodálatos, üdítő gyógyforrásokat, amelyek joggal a világ legelső fürdővárosává teszik Budapestet. De különösképpen e magyarok csodálatos életerejére emlékszünk majd vissza, arra a nagyszerű életakarásra, amellyel évezredes országukat a háború okozta nyomor és megaláztatás állapotából akarják kiemelni, Egy magyar költő azt mondta valamikor, hogyha a világ Isten kalapja, Magyarország a bokréta rajta. Önkéntelenül is eríe £ mondásra gondol az ember, ha hosszabb vagy rövidebb ideig az ősi Magyarország csodálatos légkörében tartózkodik, - Magyarország, de főképp Budapest, meleg színekkel tele, bódító aromájú virágoskert. Csodálatos ós felemelő érzés szállja meg az embert, amikor a széles, ragyogótükrü Duna mellett áll és mély lélegzetet vesz,,," Ezután a napi 22 millió liter vizhozadéku gyógyforrásokat Írja le a cikkíró részletesen, ismerteti az egyes gyógyfürdőket, majd a cigányzene méltatásával fejazi be tudósítását, A másik képpel illusztrált cikket az "Utrechti Nieuwsblad"ban jelent meg: "Budapest a Duna szépséges királynője" cimmel, "A természet c'S a civilizáció alkotóereje hozta létre azt a fővárost" - kezdi a holland tudósító, - "Nápolyt látni és meghalni, ezt tartja az olasz közmondás, én azonban igy mádositom: Utazz először Budapestre, nézd meg a Duna királynőjet, azután elmehetsz Nápolyba meghalni, A természet és az ősi kultúra egyesített eveje olyan csodálatos pompájú fővárost teremtett meg a Duna mentén, amit alig lehet emberi szóval kifejezni. Kicsinek érzi az ember magát, amikor a kivilágított éjjel Budapestet szemléli a Citadella tetejéről. Ez a megdöbbenés azonban napvilágnál is megmarad, mert az a fenséges panoráma, amely a Duna partján épült két város megpillantásakor fogje el ez idegent, a szó szoros értelmében lenyűgöző, 1 '' A cikkiró ezután a gyógyfürdőket ós a magyar fŐvái-os világfürdői jellegét ismerteti. A "De Standaard" igy irja le a Budapestre való megérkezésüket: "Lassan ereszkedik le a Kék Duna légi expressz a világ legnagyobb fürdőhelye felett, Budapestre a tündérmesék városába..." Ugyancsak a De Standaard május 12,-1 száméban "Budapest a fürdők varosa ős"Budapest a Duna királynője" cimmel két t-jljes oldalon ismerteti a magyar főváros szépség it és "csodatevő" gyógyvizeit, A "Est Volk" cimü holland újság munkatársa oldalas tudósításában többek között ezeket irja: "Budapest különös gyöngyszem az örök Dunaiországokat átfogó ékes szalagján", majd: "Kétségkívül a világ egyik legelegánsabb és legmondénabb városa ez, amelynek szeles utcái és boulevardjai Parisra emlékeztetnek, E milliós város azonban amellett a gyógyerajü csodaforrások világmetropolisa is, A "Nieuwe Rotterdamsche Courant" igy ir: "Láttuk Budapest csodálatos természeti ós kulturkincseit, láttuk e gazdaságilag sújtott, de mégis istenáldotta főváros nagyszabásuan megszervezett "fürdőiparát , - hogy ezt alszót használtuk, de ml nolland ujságiróii mégis legjobban annak örülcünk, hogy régi meleg barátságunkat ismét felújíthattuk ezzel /' a nagyszerű néppel,,," ? ' . Nagykoncepcióju és modern propaganda munkát végzett a Gyógyhelyi Bizottság a külföldi újságírók meghívásával, akik milliós példányszámú lapjaik hasábjain felmérhetetlen szolgálatot tettek a magyar idegenforsalmonak. /MOT/B. —-