Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2
1936-05-22 [140]
— CSALÁS VÉTSÉGÉÉRT KÉTHÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTE A TÁBLA GRÓF NYÁRY MIKLÓS PÁL FODRÁSZSEGÉDET. A budapesti kir. ügyészség vádirata alapján csalás vétsége cimén bűnvádi eljárás indult gróf Nyáry Miklós Fái harminchároméves hölgyfodrászsegéd ellen. A vádlott a büntetőtörvényszéki főtárgyaláson tagadta bűnösségét, de a terhelő tanúvallomások, valamint a felmerült egyéb bizonyitékok alapján az elsőfokú bir°ság bűnösnek mondta ki a terhére rótt vétség tekintetében. Megállapította ugyanis a büntetőtörvényszék, hogy gróf Nyóry mintegy öt évvel ezelőtt fondorlatosan tévedésbe ejtette Nagy Zsuzsanna budapesti háztartásbeli leányt, akinek egy nemlétező kifőzésben házvezetőnői állást Ígért s a leánytól ezen a cimen száz pengős óvadékot kért és kapott. Megállapítást n^ert, hogy a vádlottnak kifőzési üzlet létesítése nem állott szándékában, ennélfogva a sértettet ott nem is alkalmazhatta; viszont a kapott száz pengőt Nagy Zsuzsanna többszöri sürgetése ellenére sem fizette vissza és a pénzt saját céljaira használta fel. Nyáry gr°f ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a száz pengőre éppen a kifőzés megnyithatása érdekében volt szüksége s az összeget a sértett beleegyezésével használta fel. Szerinte az üzembehelyezés azon bukott meg, mert a kilátásba helyezett alapítási összeget nem kapta meg, kintlévo követeléseit pedig sehogyan sem birta behajtani. Hangoztatta a vádlott, hogy a sértettnek vissza ác arta fizetni a száz pengőjét, de azt a leány sem egyösszegben, sem részletekben nem fogadta el. A büntetőtörvényszék azonban a felmerült adatokkal a vádlott védekezését megcáfoltnak látta; megállapította, hogy a vádlottnak az üzlethez egyáltalán nem volt pénze, a sértettet állandóan hitegette, később s pedig folytonosan bujkált előle és sem nem akarta, sem nem tuíta visszatéríteni számára a felvett százpengős kauciót. A vádlott rosszhiszeműségét kétségtelenné teszi az a körülmény, hogy - jóllehet az eset óta sok év telt el, - meg sem kisérelte a kapott összeg visszafizetését, vagy réazlettörlesztését. A büntetőtörvényszék ezért gróf Nyáry 1Vi iklós Pált csalás vétsége miatt kéth ö napi fogházra és háromévi politikai jogvesztésre itélte. A tábla Csonka-tanácsa most indokainál fogva egész terjedelmében helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet, sulyosbitó körülménynek véve azt,hogy a vádlott"egy szegény nőt károsított meg, akit nehezen összekuporgatott pénzétől fosztott meg." /MOT/ Ky. A KÚRIA MÁS FÉLÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTE A CSENDŐRŐRMESTER BÁNBA1MAZÓ JÁT, Parti-Pataj József polgárii csendőrőrmester az 1935 év januárjának egyik éjszakáján, Polgári község kőutcáján szembetalálkozott Csohány József huszonhétéyes gazdálkodóval és testvéröccsével, akik egy biciklit toltak maguk között és a biciklin állítólag valamilyen gyanúo külsejű holmit szállítottak. Minthogy az egyik Csohány-fivér többszörösen büntetett előéletű volt s emiatt csendőri megfigyelés alatt állott, s általában mindketten garázda, verekedős legények hírében állottak, - a csendőrőrmester rájuk szólt s megállásra akarta birni őket, hogy meggyőződhessék arról,-vajjon mit visznek magukkal - titokzatos módon - a késő éjszakai órákban. PartiPataj József felhivása azonban eredménytelen maradt: a Csohány-fivérek futásnak eredtek. A csendőr üldözőbe vette őket s eközben Csohány Jóiasef futás közben hirtelen hátrafordulva - revolveréből egy lövést adott le a csendorőrmester felé. A golyó Parti-Pataj Józsefet megsebesítette, ugy hogy a csendőr az eset után huzamosabb ideig állt kórházi ápolás alatt. - A nyíregyházai törvényszék Csohány Józsefet szándékos emberölés bűntettének kísérlete és hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt egyévi és hathóneoi börtönre itélte. A debreceni tábla ezt az Ítéletet h-xybenhagyta s a kúria Töreky-tanácsa most - a semmisségi panaszok elutasításával - jogerőre emelte. /MOT/ Ky„ " ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K székeid. íf)T
