Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-22 [140]

-—MAGYAR ÜGYVEDEK A REVÍZIÓÉRT, Impozáns na gyógyul-st te,'tott pénteken az ugyv di Köc ic zdem nyezesére a magyar jogaszság, hogy fölemelje tiltakozó szavát a t rienoni békeszerződés által teremtett helyzet megmerevítésére irányuló legutóbbi külföldi Ítéletekkel szemben, A nagygyűlésen résztvettek a magyar jogásztársadalmat képviselő összes egyesületek. Zsúfolásig megtel* az tgyvodi Kamera hatalmas disz terme, mikor D é s y Géza az ügyvédi Kör elnöke megnyitotta a nagygyűlést, am-lyet a magyar hiszekegy elmondásával kezdetek meg, A jogászok kötelessége a jogigazságát az igazság jo .val kiharcolni, - mondotta többek közt Bésy Géza nagyszab.su megnyitóbesz dóben. A nagygyül s eg-'jtlen tárgya annak a h&tározsti javaslatnak ^d.gyal sa volt, amelyet Kovács Dénes terjesztett aló. Feszült figyelemmel hallgatták a jelenvoltak a rntgyar jogaszság tiltakozó határozati javaslatát, melyben többek közt a következők fo^glaltattak, A magyar joguszság különböző szervezeteinek kiküldöttei 1936. DK jus 22-en Budapesten összedűltek, hogy megvitassak egyes állam • férfiak ama terveit, amelyek elgondolásuk szerint az európai bekét a mai alít pot rögzítése utján volnánek alkalmasak biztosítani, A magyar jogászSág me séges megdöbbánsésseL;haznj it és az emberiség jövőjét féltő aggédalommal . all.pit ja ms£ ezeknak a ttjrveknek m gvalósulása nem t lelkek msgnyugv s m c. lapuló valóságos béke biztosítását, hanem azt je'.entené, hogy az igazság :ÍV nyesülose e nemzetek életéből intézményesen és határidőhöz kötötten kizáratnQ&k,.• A magyar jogászság Eur°pának a kultúráért és civilizációért mórhetetlenül megszenvedett erről az őrhelyéről hívja fel a világ figyelmét a tervekben rejlő veszedelemre. Ünnepélyes felhívással fordul a vi1-6 jogászságához: segítsen a jog eszközeivel megmenteni az igazságot* A javaslat felolvasása után Nagy Emil ny, igazsagügyminiszter emelkedett szólásra, aki hatalmas beszédben indokolta meg a határozati javaslat keletkezésének jogosultságát: - Jogászokhoz szólva - mondotta Nagy Emil - minden szenvedély nélkül, tárgyilagosan fogom megindokolni, hogy a magyar jogászség e tiltakozó határozati javaslata mennyire helyénvaló. Olyan igazságtalanság még sehol sem történt, mifct amit velünk tettek. Felosztották a leggyönyörűbb egységet, az ezeréves Magyarországot, Egyetlen legyőzött államot sem érte az a justizmord, ami Magyarországot, A győztes nagyhatalmak a szomszéd országoknak ajándékozták oda területeinket. Nagyobb csalás, mint ami a nemzeti önrendelkezés jegyében törtónt, még nem volt. Akik a gyilkos trianoni békediktátumot rankparancs oltak, nem tudták mit cselekszenek, & magyar nemzetnek elemi joga a perujitás. A gyilkos is kérhet perujitást, ha a bírái tévedtek, Má .pedig a mi biráink tévedtek amikor a határokét 1919, tavaszán kijelölték, Magyarország távollétében, előbb három bizottságot küldtek: egy cseh, egy román és egy szerb tagokból álló bizottságot, c kik nem velünk tárgyaltak, hanem maguk határozták meg, hogy mit f ognck la törni Magyarország ezeréves testéből. Már a csirában benne volt s halálos bün. Mikor t hárrnss bizottság bemutatta munkáját, akkor derült ki, mi maradt meg Magyarországnak, Igy döntött szután ennek a hármas bizottságnak a véleménye alapján 8 nagytanács, Sz a nagytanács azonban ,-lőbb ideiglenes békét akart és csak később nyilvánították véglegesnek, E.'jgyetlen délután minden alku nélkül elfogadtak a h-rmss bizottság jelentését* Egy évvel később Apponyinak átadttk egy szöveget, hogy azt tiz nap alatt változtatás nélkül Írja alá, Igy született meg ez a I gyilkos büntető itelet, amelybe most nekünk bele kellene nyugodni beI lathatatlan időre. Jogászi érvekkel bizonygatta ezután a trianoni béker

A diktátum tarthatatlanságát. /Folytatása következik,/