Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-05 [139]

az ügyben a magándetektívek, akik végeredményben megakadályozták az ügy teljes tisztázását. Csodálatos az is, hogy akadjon egy budapesti ügyvéd, aki száznál jóval több esetben átvesz hasonló postai küldeményeket és azt merészelje állítani, hogy neki fogalma sem volt arról, kinek, illetve kiknek a részére érkeztek a küldemények. Kétségtelen, hogy ezeket az értékpapírokat a külföldi bankok csakis akkor tették postára, amikor azok ellenőrtékét akár magyar pengőben, akár más valutában már kézhez vették. Ingyen vagy hitelbe egyetlen külföldi bankcég sem fog Magyarországra ilyen nagyért ékü részvényeket küldeni, Guttmann Manó valósággal a bolondját járatta a magyar detektívékkel* akik levélbeli felkérésére kiutaztak hozzá s

vájcba S ott előttük azt állította, hogy ő kizárólag magyar hadikölcsönkötvényeket vásárolt össze külföldön s ezeket küldette haza magának Budapestre, Azt állította, hogy kisleánya számára gyűjtötte a hadikölcsönkötvényeket,,-arra az esetre, ha leánya esetleg egy katonatiszthez menne feleségül, le tudja tenni a szükséges kauciót, Egysz°val Guttmann végül is olybá tüntette fel a dolgot, mintha hazafias dolgot vitt volna véghez, amikor a hadikölcsönkötvényeinket külföldön összevásárolta. Ez a vallomása már csak azért sem érdemelhet hitelt, mert a hadikölcsönkötvéények forgalmi értéke a legbőségesebb számítás szerint sem tehetett volna ki többet négyszáz pengőnél, már pedig a százhuszonnégy levélküldemény portója ennél az összegnél jóval többre rúgott, Guttmann nyilván üzletszerűen járt el, ezért indítványozom bűnös s ágának megállapítását s egyben a lefoglalt értékpapírok elkobzását, A papírok tulajdonosaként utólag jelentkező külföldi bankcégek tulajdonjoga semmivel sem nyert bizonyítást. Halász Lajos dr, ügyvéd ezzel szemben azt fejtegette, hogy Guttmannái szemben mindössze gyanuokok állanak fenn; viszont a svájci bankcég kijelentette, hogy az értékpapírok pusztán tévedésből kerültek Budapestre. Erre a ténykörülményre a svájci bank illetékes tisztviselői esküt is tettek, ugy hogy ezt a magyar bir°ság sem hagyhatja figyelmen kivül. Az ügyes zségnak nem sikerült bizonyítania a vádat s igy a postai szabályzat értelmében a levélküldeményeket okvetlenül vissza kell juttatni á reklamációjával idejekorán fellépett svájci bank részére. Vitéz Tóth András ügyvéd, az ügyben érdekelt hollandiai bankcógek jogi képviselője csatlakozott védőtársa indítványához; hangoztatta, hogy "sibolásról" itt sz

0 sem lehet, mert aki sibolni akar, az semmiesetre sem teszi ezt ilyen nagy nyilvánosság előtt. Szerinte feltevésekre alapítani az elkobzás kimondását nem lehet. Beható tanácskozás után hirdette ki Horváth Géza dr

« tanácselnök az uzsorabiróság Ítéletét, amely szerint a biróság a lefoglalt összes értékek elkobzását elrendelte, A törvényszék ezenkívül a Bártfai F

arkas Samu, valamint az ügyben eljárt magándetektívek szerepének tisztázása s az esetleges vádinditvány megtétele végett elrendelte a bünpör iratainak a királyi ügyészségre leendő áttételét. A törvényszék tényként állapította meg,hogy a- szökésben lévő Guttmann k

an° a pengőkiajánlást elkövette; ezt az összes adatok oizonyitják. E

nn

ek a bűncselekménynek voltak eszközei a Bártfai Farkas Samu elmére küldött értékpapírok. Amennyiben bűncselekményről van szó, - mint ebben az esetben is - ilyenkor a postai szabályzat vonatkozó rendelkezései érvénytelenek, A magyar törteények értelmében a bűnjelek mindenkor elkobzandók, bárki is tartana azokra egyébként igényt. Az igénylőkként fellépő külföldi bankeógek ennélfogva csakis Guttmann Manóval szemben érvényesíthetik követelésüket. Minthogy Guttmann részére az ilyen értékpapírok éveken keresztül érkeztek külföldről, el sem képzelhető az, hogy azok ellenértéke a külföldre ki ne származott volna; el sem képzelhető, hogy gondos bankcégek minden utánvétel, vagy egyéb biztosíték nélkül küldenének bárki cimére is ilyen nagyórtékü értékeket. Ennélfogva a külföldi bankcégeknek az államkincstárral szemben támasztott igénylése kellő jogalappal nem bir s igy az értékpapírokat a magyar kincstár számára el kellett kobozni. Az uzsorabiróság Ítéletével szemben a védők semmisségi panaszszal éltek. /MOT/ Ky. •A mm mm mm KÉNYSZEREGYEZSÉG, - Hollube Károly zuglói kötött és szövöttórugyár /Komócsi-u.9./ és ennek tulajdonosa özv, Hollube Károlyné született Ritechel Paulina ós Hollube Károly kényszeregyezségi ügyében a törvényszék az eljárást befejezettnek nyilvánította, /MOT/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR