Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1
1936-05-15 [139]
/Márkus László előadása az idegent orgaiml attrakciókról, folytatás .1*/ A Gyöngyös bokrot a kedvenc csemegéje az Idegeneknek, az Operaházban is valósággal követelik «* népies táncjátékokat. A népies bemutatkozásokba bele kellene kapcsolni az- egyre magasabbra fejlődő karének kultúrát, amely vidéki városainkban Kodály inspirációjára a vokális zene európai színvonalú teljesítményeivel helyettesíti a nyárspolgári dalárdázást. Ezek már lehetnek olyan specialitások, amelyekért messziről eljön az idegen ós amikben nemcsak szórakozást talál, hanem egyúttal a magyarság kultúrateremtő erőit ls kötetlenül megismeri. - Kiindulópontnak jó t Szent István-napja, de az ünneprendezések sok kívánni valót hagynak hátra. István király- '• kovácsolta eggyé az országot, ünnepe tehát valóban a nemzeti egység ünnepével azonos. Ennek az egységnek páratlanul kifejező jelképe a Szent Korona, amely a nemzet uralmát,a király és a nép kettős szuverenitását szemlélteti. A katolikusok hagyományos és színdús körmenete eléggé kis térre szorítkozik. Ez gyönyörűen kifejezi a magyar szent dicsőségét, a nemzetalkotás egész dicsőségét a Szent Korona öntudatus kultuszával lehetne kifejezni. Lehetne rendezni egy másik hódoló felvonulást,az egységes osztatlan nemzetét, amely a közszemléletre kitett Szent Koronát ünnepli. Az ünnepség hetekre kiterjedhetne, felvonulna a falu népe, a Gyöngyösbokrota és megmutatná a szentnek, hogy milyen hiven megőrizte ezeréves ősi lelkét ás kórus produkcióiban tanúsítaná, hogy az ősi örökségből milyen magas európai magyarságot fejlesztett kl a szent király szándékai szerint. Aztán megmutathatná a város, hogy mit tud alkotni a nemzet egységében. A legnagyszerűbb belső propaganda mellett az idegenek is a nagyszerű históriával és nagy kultúrával ékes magyarságot Ismernék meg közvetlenül a világraszóló látványos ünnepségeken. - Ugyanilyen ünnepkört lehetne kifejleszteni Szent Lászlónapja körül. László király a magyar hősiesség, lovagiasság és a magyar nemzeti hadsereg szentje, a bécsiek Sobieski-ünnepségeikkel azt akarták bemutatni, hogy Becs a nyugati kultúra védőbástyája volt a keleti barbárok ellen. Többször halljuk, természetesen nagyrészt ellenségeink oldaléról, hogy á ml érdemeinket, értékeinket ki akarják sajátítani. Az egész világon harangoznak délben és nem tudják, hogy a ml Hunyadi Jánosunk nándorfehérvári győzelmének emlékére. Az ünnepségeken ezt ls^kl lehetne domborítani és a magyarságnak Európát védő küzdelmeit szimbolikusan szemléltetni lehetne. A katonák szentjének ünnepe körül a katonaság részvételével olyan programmot lehetne .összeállítani, amely értékeink öntudatra hozásán kívül ldegenforgalmlézempontból nagy vonzóerőt fejthetne ki. • - Rendkívül fontos azonban a jó megszervezés. Még mindig nincsen Budapestnek szabadtéri színpada, minden évben uj befektetéseket csinálnak, pedig egy állandó helyen, évről-évre fokozva, nagyszabású dolgokat lehetne produkálni* A Gellérthegy tabáni oldala kiválóan megfelel erre a célra, terv la akadt a megvalósításra, érthetetlen,hogy nem törtónt semmi. Erőteljes ós céltudatos irányitóa kell, bátorság a kezdeményezéshez, Isten osak a nyersanyagot adta, abból a javakat a ml áldozatos munkánkkal kell kitermelni. Az értékes gondolatokban gazdag előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta, utána hosszú és magas színvonalú vita következett. Ezután U s e t t y Béla országgyűlési képviselő, a M a gyar Labdarugó Szövetség elnöke tartott előadást a sport szerepéről a főváro8 idegenforgalmának kialakításában. Hangoztatta, hogy a sport, különösen a futball milyen óriási tömegeket mozgat meg. Egy-egy nemzetközi mérkőzésre ezrével jönnek az Idegenek. Az elszállásolás körül vannak nehézségek,te*. hát ezen a téren kell javítani a helyzeten, másrészt már égetően szükséges, hogy megvalósuljon a Nemzeti sportcsarnok, amely nagy fejlődést vonna matra után. /MOT/M.
