Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-14 [139]

BENEDEK SÁNDOR MEGHALT. Nagy ás fájdalmas veszteság érte a magyar közéletet és az egész nemzeti táraadalmat. Egyik legkiválóbb értékű fia, a Közigazgatási Biróság nyugalmazott másodelnöke, B e n ed e k Sándor ma, csütörtökön déli felegy órakor, az Uj ^zent János-kórházban, életének 82-ik évében, rövid szenvedés után meghalt. Rövid néhány napig volt beteg: e hét kedojén Balatonfüreden, ahova régi szívbaját ment gyógyíttatni, baloldali agyvérzés érte, s miután állapota nem javult, még aznap felszállították a fővárosba-?Az Uj Szent J

ános kórházban vették ápolás alá, ahol K a s p e r Károly dr. igazgatófoorvos, e geszse^ügy 1 főtanácsos és T ó v á r y Ottó dr. mindent elkövettek megmentésére, de hasztalan volt a fáradozásuk, &z aggastyán közéleti íézérférf1 ma déli felegy órakor, haláltusa nélkül átszenderült az örökkévalóságba, Benedek Sándor halála igen kiterjedt, előkelő rokonságot borított gyászba. Hat gyermeke között van három felnőtt leánya, továbbá fiai: Benedek Zsolt dr, kormányfőtanáosos, a Református Egyetemes Konvent tanácsosa, Benedek Szabolos dr. székesfővárosi főjegyző és ifj. B e n e de k Sándor dr., a legfőbb/állami számvevőszék osztálytanácsosa, Benedek Sándor temetéséről későbbetörténlk intézkedés. Benedek Sándor a békebeli ás trianoni Magyarország egyik legklemelkedőob közéleti pályáját futotta meg. 1854. szeptember 14-én született, a szabolcsmegyei Nagykállón* 1876-ban mint pénzügyi fogalmazógyakornok' lépett közszolgálatba. A pénzügyi közigazgatásban husz éven át működött. 1897-ben nevezték ki közigazgatási biróvá , 1913-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium politikai államtitkára lett, s ugyanekkor országgyűlési képviseld. Egy évvel később már mint másodelnök tert vissza a Közigazgatási ^írósághoz. 1924»ben a birák VI, fizetési csoport* jának jellegével, a "nagyméltóságú" cimmel ruházták fel. 1933-ban, ötvenhét évi közszolgálat után vonult nyugalomba, amikor a kormány z 6 a I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Kiemelkedő tagja volt már a békeidők főrendiházának és a pénzügyi javaslatok előadását többizben ő látta el; a felsőház bizottságaiban ugyancsak élénk tevékenységet fejtett kl. Érdekes adata a nagy aggastyán életének, ho^ ifjú éveiben, "Suhogó" álnévjSlatt tárcacikkeket irt a budapesti, nagyváradi és debreceni lapokba. Később a pénzügy jogi és egyházjogi szakirodalomnak lett kiváló munkása. A "Magyar Közigazgat ás"-nak kösel három évtizeden át volt szerkesztője. Jogirodalmi működéséért választották meg a Magyar J

ogászegylet pénzügyi-jogi szakosztályának elnökévé. Prominens, igen értékes és sokoldalú vezéralakja volt évtizedek óta a református egyházi életnek is. A dunamellékl egyházkerületben páratlan odaadással, lelkiismeretességgel és szaktudással töltötte be a világi főjegyzői tisztet, 1912. Óta a Református Egyetemes Konvent, nek, 1917-től kezdvo az Országos Zsinatnak egyik legmegbecsültebb tagja, akinek közreműködése jogi szakkérdésekben egyenesen nélkülözhetetlen volt. 1921-ben gondnoki, világi elnöki szókébe emelte a tolnaireformátus egyházmegye. A mult héten még résztvett a konventi üléseken. Negyedszázadon át volt törvényhatósági bizottsági tagja Budapest székesfővárosnak, s egyik iskolaszékének is elnöke. Az állam} tisztviselők társadalmi mozgalmaiból mindig nagy részt vett magának, társelnökét gyászolja benne az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete ls. Blnöke volt az ardélyl magyar gondolat védelmezésére alakult MagyarSzékely Egyesületnek, Nyolcvanadik születésnapja alkalmából, két évvel ezelőtt szülővárosa, Nagykálló díszpolgárává választotta meg Benedek Sándort ,_JM Ind en őrhelyen, ahova a régi és az ujabb Magyarország álli. totta, nagyvonalú tehetséggel, a régi békevilág legszebb kvalitásaival I képviselte az er~r " magyar köztisztviselő típusát. Annak a nemzedéknek volt egyik kimagasló egyénisége, amely energiájával es céltudatosságával olyan virágzásra emelte a háboruelőtti Magyar r szagot. Határon innen és határon tul bizonyára minden jóérzésű magyar ember megrendült érzésekkel fordul az elköltözött pátriárka .alakja

A1

ós emléke felé,/MOT/P ————— • K szekció /) //