Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1
1936-05-12 [139]
* 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1936. május 12., -—ÉRDEKES CSALÁSI BÜNPER - EGY ÖRÖKSÉGI ÜGGYEL KAPCSOLATBAN. Özvegy Káposztás Jánosné pstszentlörinci magánzónő nemrégiben meghalt s halála előtt - szóbeli végrendelkezés alapján - egész vagyonát: egy köi&lb elül 8000 pengőt megérő lakóházat Huszárné született Nyerges Julianna nevű távoli rokonára hagyta; egyetlen fiát: Káposztás Hános kovácssegédet viszont teljesen kizárta az öröklésből. Kópésztás János ez ellen az intézkedés ellen állítólag egyáltalán nem tiltakozott, de - mint utóbb kiderült titkon elfogadott Huszárné Nyerges Juliannától mintegy 25oo pengő készpénzrészesedóst, aminek ellenében az úgynevezett kötelesrészről teljesen lemondott, sőt pört sem indított Húszaméval szemben. Káposztás Jánosnak azonban volt két hitelezője, akiknek együttvéve közel 4ooOi«pangős kölcsönösszeggel tartozott. Ez a két kárvallott hitelező bűnvádi feljelentést tett az ügyből kifolyólag Káposztás János és Huszárné Nyerges Julianna ellen, részint közokirathamisitás, részint hitelezési csalás büntette, azaz vétsége cimén. Elsőfokon a pestvidéki törvényszék tár^y alta a nem mindennapi érdekessógü ügyet s a bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvényszók bűnösnek mondta ki a vád tárgyában mind a két vádlottat, akik közül Káp osztás Jánost héthó n api börtönre, Huszárné Nyerges Juliannát pedig háromhónapi fogházbüntetésre Ítélte el. Az ügy másodfokon a budapesti Ítélőtábla elé került, ahol - a törvényszék Ítéletének feloldása mellett - további, széleskörű bizonyítást rendeltek el a vádpontok tisztázására. Ezek után tárgyalta le érdemben a tábla Csonka-tanácsa az érdekes örökségi bünpört és Bertin Lajos dr. ügyészségi alelnök vádbes: éde, valamint Steimberg Géza dr. ügyvéd védőbeszéde után a tábla a vádlott Káposztás János büntetését háromhónapi fogházra mérsékelte, mert ezt a vádlottat ak özokirathamisitás vádja alól felmentve, csupán a hitelezési csalás vétségében mondta ki vétkesnek. Huszárné Nyerges Juliannát a tábla a bűnsegéd! bünrészesség vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. Az Ítélet indokolásában ak irályi tábla megállapította, hogy az örökhagyó özvegy Káposztás Jánosnó annakidején valóban teljesen önként a m ásodrendü vádlottra: Nyerges Juliannára hagyományozta egész vagyonát; ebbe a végrendelkezésbe egyik vádlott sem folyt bele, KésőbbKzónban Káposztás János vádlott nyilván annak ellenében mondott le a köteles részről, illetve a polgári pör megindításáról, hogy Huszárné Nyerges Julianna az öröklött vagyon értékesítése után számára a te folyt pénzösszegből 25oo pengőt juttatott. Ilyen körülmények k öz öt t a tábla kétséget kizáróan megállapította, hogy Káposztás János lemondása színleges volt és csakis az a cél vezette, hogy két hitele ző jét ilyenmódpn kijátsza. Káposztás János ugyanis a kapott 25oo pengőt nem-hitelezőinek kielégítésére, hanem kizárólag a saját céljaira fordította. Minthogy azonban erről a vétkes manipulációról a másodrendű vádlottnak, Huszárnónak tudomása nem volt s ebbeli tagadását a bünper egyet len adata sem cáfiolta meg, ezért ezt a vádlottat a bünrészesság vádja alól fel kellett menteni, A^ tábla egyébként Káposztás János terhére is csupán a hitelsértós vétségének vádját találta beigazoltnak s ezért csakis ebben a bűncselekményben mondotta kivétkesnek, /MOT/Ky.
