Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1
1936-05-07 [139]
— "A HITBIZOMÁNY ELÓZÖ BIRTOKOSÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL EREDŐ ÜGYVÉDI MUNKADÍJ KÖVETELÉSÉRT - AZ EZIDÖSZERINTI BIRTOKOS NEM TEHETŐ FELELŐSSÉ," Gerlóczy Endre dr, budapesti ügyvéd polgári pört indított gróf Zichy Aladár nyugalmazott miniszter, a gróf Zichy-család divényi • szeniorális hitbizományának birtokosa, vajtai földbirtokos ellen, - 24,ooo pengő munkadijtőke és kamatai iránt, A keresetet elsőfokon a budapesti királyi törvényszék, majd a budapesti Ítélőtábla is elutasitotta, mire a felperes ügyvéd felülvizsgálati kórelemmel fordult a királyi kúriához, amelynek Térfi-tanácsa rendkívül érdekes s úgyszólván elvi jelentőségű megokolással utasította vissza a felülvizsgálati kérelmet, A kúria egyben az alperes Zichy Aladár gróf jogi képviselőjének részére 31o pengő felülvizsgálati költséget itólt meg, A kúriai végitélet indokolása szerint a felperes felülvizsgálati kérelme arra irányult, hogy Zichy Aladár gróf, mint hitbizományi szenior - a szeniorális hitbizomány jövedelmére korlátozottan » 24ooo pengős ügyvédi munkadíj erejéig elmarasztaltassák, A támadás szerint a felperes Zichy Aladár gr°f alperesi kötelezettségét egyrészt abb ö l kívánta levezetni, hogy kifejtett ügyvédi ténykedésével a hitbizomány állagának fenntartását is célozta, szerinte tehát munkásságának dija a hitbizományi utódot, a hitbizományi bíróság jóváhagyása nélkül is, terheli, A felperes másrészt azért is fennálltnak vitatta az alperes kötelezettségét, mert követelésének jogosságát - szerinte ••••az alperes a perben bizonyított s erre utaló tényeivel maga is elismerte. Minthogy azonban a hitbizomány állagának fenntartását nem érintette az a kérdés, hogy a megelőző szeniorális hitbizományi birtokos gondnokság alá helyezés utján korlátoztatik-e a saját szabadvagyona és a hitbizományi vagyon feletti szabad rendelkezés jogában, helyesen utalt a fellebbezési biróság arra, hogy a felperes a követelési jogának fennállása -tekintetében törvényes intézkedésire sikerrel nem hivatkozhat ik, A felperes ügyvéd - hangzott a továbbiakban a kúriai végitélet megokolása - nem hozott fel megfelelő bizonyítékokat a perben arranézve, hogy az alperes a kereseti követelést őt személyében terhelő és akár a szabadvagyonbói, akár a hitbizomány reá átszállott haszonvételeiből kielégítendő tartozásként elismerte volna. Már pedig ennék hiányában a fellebbezési biróság helyesen foglalta el azt az álláspontot, hogy tudniillik az alperes Zichy Aladár gróf a felperessel szemben - az előd birtoklása idején keletkezett és az előd megbizásáb°l eredő - ügyvédi munkadíj-követelésért elismerés, illetve átvállalás alapján nem tehető felelőssé. A kúria mindezeken felül figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a felperes;^ ténykedését, amelyet aj alperes Zichy Aladár gróf hi&izományi jogelődje megbízásából és javára végzett, az alperes tartozásátvállalásnak soha el nem ismerte, jóllehet az alperes Zichy Aladár gróf azt készséggel akceptálta is, hogy a felperes a hitbizományi jogelőd számára annakidején értékes és díjazásra is érdemes munkásságot fejtett ki. A fentebb kifejtettek alapján a királyi kúria a felperes Gerlóczy Endre dr. ügyvéd felülvizsgálati kérelmét, mint minden irányban alaptalant, elutasitotta, /MOT/ Ky,
