Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-06 [139]

1. törvényszéki kiadás. Budapoat, 1936. május 6, -—MEGVERTÉK AZ ÉDESAPJUKAT, DE VÉGÜL IS BOCSÁNATOT KÉRTEK. Ádáz családi háborúságból eredő, felmenő ágbeli rokonon elkövetett könnyű testi sértés ügye foglalkoztatta ma, Rád Illés dr. törvényszéki birót. Ifjú Patkó Mihály 23 éves és Patkó János 27 éves asztalossegédek voltak a vádlottak, akik édesapjukat•id, Patkó Mihályt mult év december 7-én - a vád szerint - véresre verték. Mielőtt Rád biró hozzákezdett Q fiatalemberek kihallgatásához, maga elé szólította az apát és megkérdette: ha a fiai bocsánatot kérnek, hajlandó-e az elégtételt elfogadni. Az apa ki jelente tte, hogy megbocsájt fiainak, bér nagyon csúnyán bántak el vele. - Mielőtt kihallgatnám magukat - szólt most a biró a két fiatalemberhez - megkérdezem: bocsánatot kérnek-e édesapjuktól azért, amit t ettek, - Nem kérünk bocsánatot! - válaszolták csaknem egyszare dacos hangon a testvérek^ - Amit tettem be ismerem s vállalom érte a felelősséget! - tette még hozzá a fiatalabb Patkó. Miután a békítési kísérlet nem sikerült, a biró ismertette a vádat, majd egymás után hallgatta ki a két vádlottat. - Nem érzem magam bűnösnek, - kezdte védekezését ifj. Patkó Mihály. - Tény, hogy többször arculütöttem az apómat, de erre meg volt az okom. Állandóan iszik, azt a kis pénzt, amit néha keres, nyomban Italra költi. Ilyenkor tör-zuz a lakásban, állandóak a botrányok, szégyen miket csinál, A kérdéses este is erősen ittasan jött haza, a amikor anyám szólt neki, hogy miért nem gondoskodott fáról, hiszen a következő nap ünnep;,, mindent a földhöz vagdosott, megint kezdte a randallrozást. Én lementem, hogy rendőrt hívjak, mert már nem lehetett tovább bimi és titokban tartani a folytonos családi háborúságot, de a rendőr nem jött fel. Ekkor apám egyszerre mégnagyobb legény lett, rá akart támadni anyámra, de persze mi nem engedtük. Rám Is szemétlapátot fogott, bátyámat fojtogatni kezdte s kénytelenségből lefogtuk, hogy netehessen kárt senkiben és semmiben,'Beismerem, hogy nagyon feldúlt lelkiállapotomban többször az aruába ütöttem. Hisz egy állat sem bir ki : ennyi izgalmat, mint amennyin mi napról-napra keresztül megyü-nk apám miatt, - hangzott a fiatalember keserű védekezése. - De nézze-csak, egy apával mégsem szabad Igy bánni! - oktatta a biró az ifjú Patkót. - Tessék elképzelni a helyzetünket, nem ez volt az első és nem 1 s az utolsó bétránya. Anyánkat meg kellett védenünk, éppen eleget állt nár ő is ki. Többször megverte őt is,öösze rugdosta, nem birunk vele. Patkó János szintén elkeseredett hangon beszélt az állandó csa- • ládi háborúságról s ő is azt hangoztatta, h ogy tűrhetetlen otthon a helyzet , Az állandó botrányok miatt édesapja elvesztette házfelügyelői állását, ugy, hogy most ők tartják el, de amint egy kis pénzhez jut, most is csak iszik

: Kihallgatták tanúképpen Patkó Mihálynét, aki ugyan ugy adta elő az emlékezetes verekedés történetét. Szerinte mindennek az ital az oka, meg a férje izgága természete. - Nem érdemlik meg az én gyerekeim, hogy megbüntessék őket - mondotta sirva az anya - ha őket börtönbe csukják én is itt maradok velük együtt. A biró újból békére szólította fel a civódó csaladot, de amikor ez a kísérlet is meddő maradt, Parády László dr, ügyészségi alelnök a két makacs fiatalember szigorú megbüntetését indítványozta, A törvényszéki biró éppen ki akarta hirdetni az Ítéletet, amikor TJ^égül is, hosszas huzavona után a két Patkó fiu hajlandó volt édesapjától a biróság előtt bocsánatot kérni. A vád képviselője ezután elejtette a vádat és a törvényszék megszüntette az eljárást. /MOT/Sy. —— ORSZÁCCK i n ^ /