Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1
1936-05-06 [139]
EGYHÁZI H 1 K E K /Kálvin négyszázóves Instltutió-jának és a magyar gályaraboknak emléke. Folytatás. 2./ • - De csodáljuk Kálvin müvében azt, - folytatta Ravasz püspök -,hogy miképpen tud törvényadó szóval végleges feleletet adni olyan kérdésekre, amelyekkel évezredek teológusai foglalkoztak. Ez már nem filozófia, hanem a Példabeszédek ereje, ez nem teológia, hanem a próféták, nem vitatkozás, hanem törvényadás, nem tudományos fejtegetés, költészet, kritika, vitairat, de mindegyik együttj Isten kijelentésének egy emberi gondolatrendszerben való tovább-sugárzása. Óriási "írásmagyarázat" ez, egy élő rendszer körpontl jelentésében és szerves szétágazásában, igehirdetés, amelyet egy nagy század harsog el, következő századok számára. Az Institutio tehát mindenestőlfogva a Szentírás tolmácsolása: Kálvin sohasem akart egyéb lenni, csak tolmács, nem tűnődött, spekulált, keresett, hanem rászállott az isteni kijelentés hullámaira ós engedte hittel és engedelmességgel vitetni magát. - Nagysága azonban éppen abban rejlik, hogy mi képpen tolmácsol. Kálvin főgondolata: Isten szuverenitása, nem a fájóT remegő földi szívből indult ki, hogy megértse Istent, hanem Isten pártjára állva, próbálta az 0 igéje alapján áttekinteni az egész teremtett mindenséget. - A protestantizmus nem egyéb, mondotta más helyen Ravasz László -, mint a keresztyénség minden következményének egy adott történelmi pillanatban való bátor és gyökeres levonása. Kálvin egész életműve egy óriási szillogizmus: hadseregek ellenére ls érvényesül a benne elrejtett Igazság. íme: nem az egyház teszi az Igét, az Ige teszi az egyházat, ezért söpör kl Kálvin mindent az egyházból, ami nem következett magából az Igéből. És biztosította a szellemiséget ls: az Ige szellem és gondolat, Isten teremtő gondolata, tehát kiirtott.' az egyházból mindent, ahol a gondolat, ós az igazság anyaggal ötvöződik,vagy cserélődik fel. De levonta Kálvin a következményeket balfelé is, forradalmi irány és szubjektivizmus felé, szembeállította velük az isteni kijelentés fenséges tényét, "itt állok, másképp nem tehetek, Isten legyen irgalmas nekem "- ezt nemcsak a wormsi birodalmi gyűlésen kellett elmondania a protestantizmusnak, de kl kellett jelentenie a baloldali irányzatok ftslé ls, mert különben önmagát semmisitette volna meg... - A reformátorok mint vallás^személyiségek különbözhetnek egymástól, de mindegyikből egy-egy áldott ága indult meg a történelmi fejlődésnek és végeredményben ugy összetartoznak, mint épületben az alapfal és a kupola. Elitélek minden olyan törekvést - emelte fel hangj át a püspök -, amely Luthert Kálvinnal akarja szembeállítani, - ha fény hull a Jungfraura, vele tündöklik a MÖnch és ha valamelyik homályban van, akkor irigy felhő kúszott az égre... Kötelességünk hálát adni Istennek, mert Kálvinból századokra világosság sugárzott. Kálvin jelen* tősége abban áll, hogy Krisztushoz vezet, könyve nem törvénykönyv, nem kijelentés, vagy varázsigék gyűjteménye, hanem ma ls élő ut és módszer Krisztus megismerésére, az Isten igéje alapján... A p r i 1 y Lajos, a kiváló költő olvasta fel ezután Kálvinról irt versét, amelynek utolsó két strófáját közöljük: S megered tolla lázas éjszakákon ós növekedve Ír ós Írva nő. S amit leir, az századokba csendül, Hit lesz belőle, lélek és erő. Acélos uj rend, győztes uj tanítás, Világformáló s mégis ősi szó. 7 Í GOS LEVÉLTÁR S teremtve hull az éhező szivekbe: oRS v sK tóó Igaz tudomány - Institutio. Révész Imre dr., a debreceni Tisza István Tudományegyetem református teológiai karának egyháztörténet professzora ünnepi bep szedet mondott a továbbiakban a gályarabságból mos t k éts zázhatvan éve ÍJ kiszabadult magyar lelkészekről. Református^s evangélikus pásztorokat r/ ugyanaz az isteni kegyelem és hüs te g tartotfegy gályapaadon, Kálvin ál\i ma a protestáns felekezetek belső összhangjáról gyakorlatilag a gályákon érvényesült először. /folvt. köv*/
