Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-20 [138]

VITÉZ MARTON BÉLA KRÜGER ALADÁR BESZÁMOLÓJÁN. A Magyar Országos Tudósító jelenti: K r ü g e r Aladár országgyűlési képviselő vasárnap délután Soroksáron az Iparos kör nagytermében beszámolót tartott, amelyen megjelent vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Fártjának országos ügyvezető főtitkára ls. A nagygyűlést dr. S^e p s e y Benedek, a kerület elnöke nyitotta meg, majd K r ü g e r Aladár mondotta el beszámolóját. Beszédében megemlékezett a parlament legutóbb 1 munkáss ágáról, főleg a hitbizományi,' telepítési és ipartörvényről, majd részletesen tájékoztatta választóit a kül- és belpolitikai helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a pestkörnyéki függőkérdéseknek elintézéséhez ugy a főváros, mint a környék részéről teljes megértésre és higgadtságra van szükség, mert akkor, amikor a kormány a környék fejlődósét a maga részéről minden eszközzel előmozdítja, nem feledkezhetik meg az ország lakosságának egynyoloadát magában foglaló főváros létérdekeiről. A kormányzat már eddig ls bebizonyította, hogy a nép széles rétegeinek kérdéseivel a legnagyobb jóindulattal foglalkoznak, - A termet zsúfolásig megtöltő közönség beszámolója után meleg szeretettel ünnepelte népszerű képviselőjét. Utána vitéz Marton Béla emelkedett szólásra. Először megemlékezett azokról a kérdésekről, amelyek Budapestkörnyókét elsősorban érdeklik, és amelyeknek megoldása a főváros'' környékének elsőrendű érdeke o Majd Így folytatta beszédét: "A Nemzeti Egység szervezése nem pártp olitikal öncél, hanem a nemzeti megújhodásnak erőgyűjtését jelenti' , "A liberalizmus vádelmében ne hivatkozzanak egyesek ma Kossuth Lajosra, és más nagyjalnkra, akik előtt minden magyar ember kegyelettel hajtja meg zászlaját, mert az ő liberalizmusuk megszüntette a rendi alkotmány elavult rendszerét^ de a liberalizmus mai megnyilatkozási formája megakadályozza szoknak a történelmi értékű magyar erőknek kifejlődését, és annak az öntudatos magyar gondolatv lkágnak kialakulását, amely a nemzet további fenmaradásának alapvető feltétéle

0 Amennyire köeteljük a magyar államiság szuverenitásának elismerését kifelé, éppen olyan szükséges, hogy befelé szellemi és gazdasági életünk a nemzeti felleget félreismerhetetlenül magán viselje

0 - A magyarság a történelem bizonysága szerint a fajok és nagy vallási eszmeáramlatok ütközőpontjában fekszik. A felekezeti béke biztosítására és a nemzet ellenállóképességének megszilárdítására tehát népünk legszélesebb rétegeinek kulturnivóját kell emelnünk," A Nemzeti Egység gondolatáról szólva Marton Béla rámutatott arra, hogy a történelem tanúsága szerint egy nemzet - bármilyen nehéz sorban is élt - mindig megtalálta f enmar adás ának és további fejlődésének útját, valahányszor fanatikus lélekkel egy nagy nemzeti eszme szolgálatéba állott, "A magyar föld népe és a nemzet fiatalsága egyik legfőbb biztosítéka a fejlődő nemzeti életnek.' A nemzet két tényezőjének hivatása betöltéséhez minden támogatást meg kell adnunk, mert ezzel nemzetünk történelmet formáló erejét biztos ltjuk." Vitéz Marton Bélát zajos helyesléssel, többször félbeszakított beszéde után tomboló lelkesedéssel ünnepelték. A nagygyűlés táviratilag üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt;, Ivády Bélát, a párt országos elnökét és Karay-Krakker Kálmán főispán, vármegyei elnököt, majd dr. Esze Ferenc, a Nemzeti Egységszervezet községi h, elnökének záróbeszéde után: a gyűlés a Himnusz hangjaival véget ért, A kitűnően sikerült nagygyűlés után a képviselők küldöttségeket fogadtak, /»./