Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-20 [138]

t v PILIPPUCCI GIUSTINIANI OLASZ JOGTUDÓS ELŐADÁSI A SZANKCIÓKRÓL. Dr. G. Pilippucci Giustiniani, a római nemzetközi jogi intézet igazgatója és a párisi nemzetközi diplomáciai akadémia tagja hétfőn este a Külügyi Társaságban érdekes előadást tartott" A szankciók jogi problémája" cimmel. Az elnöklő dr. G r a t z Gusztáv ny. külügyminiszter üdvözölte az előadót, aki előadásának bevezetésében kifejtette, hogy el kell vetni a szankció szót, mert az vala. mely hibának jogos megbüntetését jelenti minden nyelvben /a magyarbah is: megtorló Intézkedés/} magában foglalja a jelen vonatkozásban, hogy az, aki ellen alkalmazzák, megszegte a vállalt kötelezettségeket, Olaszország pedig nem követett el bűnt, csupán ragaszkodik a jogos védelemhez, az élethez és az igazsághoz való joghoz. Az előadó ezután Ismertette a jelenlegi megtorló intézkedések történeti előzményeit. Kifejtette, hogy a régebbi fajta ostromzárak a mai modern világ kialakulásával értelmüket vesztették. Nem lehet ugy körülvenni egy országot, hogy a modern technika eszközeivel ne gondoskodhassak életszükségleteinek kielégítéséről. De hatástalannak bizonyult a múltban is az úgynevezett "békés ostromzár", amely abban állott, hogy valamely ország partjait és kikötőit hadüzenet nélkül zár alá vették. A mult század folyamán egyedül a kis Görögország ellen öt esetben rendeltek el ostromzárat, de sohasem járt megfelelő eredménnyel. Az ostromzár tehát nem akadályozuatja meg a háoorut, legfeljebb klterw jesztl annak veszélyét, ha töob államot ls rákényszerltenek, hogy résztvegyen benne, - A hadüzenet nélkül történt békés ostromzárból fejlődött kl - folytatta Pilippucci Giustiniani - a mai gazdasági ostromzár, amelyet kereskedelmi, pénzügyi és vámügyi intézkedésekkel akarnak megvalósítani és ebben a szellemben született meg a népszövetségi alapokmány é6, §-a. Ezt a paragrafust fennállása óta töDöször próbálták alkalmazni, de sohasem vált be. Amikor Svájc De lépett a Népszövetségbe, kikötötte, hogy területén nem mehet át fegyveres erő, majd amikor Németország csatlakozott a Népszövetséghez, javítani akartak ezen a 16. §-on, de nem sokra mentek vele, 1921-ben a jugoszláv csapatok bevonultak albán területre, mégsem alkalmazták,Az alapokmány merev értelmezése szerint más esetekben is működésbe kellett volna hozni, de mindig használhatatlannak bizonyult. Csak most Olaszországgal szemben akartak maradék nélkül alkalmazni. - Ez a 16. §. három részből áll: 1. gazdasági megtorló Intézkedések alkalmazása, 2, katonai megtorló intézkedések életbeléptetése, 3, az alapokmányt megsértő tagnak a Népszövetségből való kizárása, A paragrafus szellemében a gazdasági megtorló intézkedések terén az első lépés a kereskedelmi és pénzügyi kapcsol-tok megszüntetése^ az ostromzár alá "ett állammal, ezután következnék ^z, hogy az illető állam minden, polgárával meg kell szakítani a kapcsolatokat a rendelkezést alkalmazó államoknak és végül az ostrcmzár alá vett állam teljes elszigetelése jönne, ebben részt kellene venni minden államnak, akár tagja a Népszövetségnek, akár nem. A jelen esetben azonban még az első lépést sem tudták megtenni teljesen. Nem mondták ki a kereskedelmi kapcsolatok megszüntetését minden árura, de az elrendelt intézkedések sem hozták meg a remélt eredményt, Németországot, az Egyesült Államokat, Japánt ás Brazíliát nem érintik a népszövetségi rendelkezések, Magyarország, Ausztria és Albánia nem vesznek részt a megtorló intézkedésekben, Nikaragua és Equador pedig huz ódozik, Az olaszokat is beleszámítva ez közel négyszázmillió embert jelent, aki - •' •• • ... '• «' ••• • . < - jogilag ellenzi a szankciókat, A tiszta valóság tehát az, hogy a Népszövetségnek nincs módjában általános ostromzárat végrehajtani* A gazdasági iaegtorló intézkedések terén a további intézkedések: az olasz állampolgárokkal való mindenféle kapcsolat megszakítása és Olaszország télies elszigetelése szóba sem j öhet ett „ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR