Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2
1936-04-29 [138]
1, törvényszéki kiadás, Budapest, 1936, április 29. ' FÉLTÉKENYSÉGI DRÁMA - A KIRÁLYI ÍTÉLŐTÁBLA ELŐTT. Tannenbaum Vilmos harmincnégyéves budapesti villanyszerelő az 1935 év októberének végéig, mintegy másfél éven keresztül közös háztartásban élt Jórai Valéria tejcsarnoki kiszolgálónővel. Ekkor azonban a vadházastársak valamin összekülönböztek, ugy hogy a fiatal leány az együttélést megszüntette, Tannenbaum, aki szerelmes volt Járai Valériába, ismételten kérte a hűtlenné vált nőt az együttélés folytatására, ezt a 1eány meg is Ígérte, de igéretét nem váltotta be. Ilyen előzmények után történt, hogy a múltévi november hó 26-án a kora reggeli órákban Tannenbaum Vii mo s váratlanul megpillantotta a leánytj amint az - tejesköcsögökkel a kezében - bement a Déri-utca 18, számú házba. A fiatalember a nő után ment s amikor Járai V a léria az emeletről lefelé jött, a lépcsőházban elébe állott, feltartóztatta és erélyes hangon reászólt: - Ha semmi áron sem akarsz visszatérni hozzám, akkor ajánlom, hogy "pucolj" meg erről a környékről, mert baj lesz! A leány erre azt felelte, hogy ezt nem teheti meg. mert a munkája éppen ehhez a vidékhez köti. A villanyszerelő a következő pillanatban előkapta zsebkését s azt teljes erővel a leány balmellébe döfte. Orvo-si megállapítás szerint hajszálon mult, hogy a szúrás nem a nő szivét értek ^A büntetőtörvényszéki főtárgyaláson Tannenbaum Vilmos tagadta az ölési szándékot; hangoztatta, hogy őt végleg elkeserítette az, hogy a lány, akit szeretett, egy másik férfival állott össze. Ittas is volt az eset alkalmával és a szerelemféltés valósággal elvette az eszét, ugy hogy tettét önkivületi állapotban követte el. A bizonyító eljárás lefolytatása utón a büntetőtörvényszék tényként állapította meg, hogy a vádlott szándéka kétségen kivül a sértett életének kioltására irányult. A vádlottnak igen nagy erővel kellett a késsel szúrnia, mert az áthatolt a vastag őszi felöltőn, a pulloveren és egyób ruhadarabokon s ezenfelül a leánynak nyolc napon tul gyógyuló súlyos testi sérülést okozott. A vádlott kifejezetten a leány szive felé döfött, A váóV lott ittassága egyáltalában nem nyert igazolást. Mindezek figyelembevételével a büntetőtörvényszók Tannenbaum Vilmost bűnösnek mondta ki szándékos emberölés bűntettében kisérletóben s ezért egyévi börtönre itélte 0 A tábla ^állay-tanácsa most az enyhitő körülmények mérlegelésével a vádlott büntetését nyolchónapi börtönre mérsékelte. Nyomatékos enyhitő körülménynek vette ugyanis az Ítélőtábla a vádlott büntetlen előéletét, a szerelemféltés miatt felhevült kedólyállapotát s azt, hogy a sértett leánynak a vádlottak szemben tanusitott magatartása, illetve eljárása nem volt minden tekintetben kifogástalan. A tábla az ügyben jogerős Ítéletet hozott, /MOT/ Ky, — NYOLCHÓNAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EGY "ÁLLÁSSZERZŐT". Göczy Károly dr. törvényszéki biró ma vonta felelősségre Vas István ügynököt, aki már sokszor volt büntetve különféle cselekményekért. Most azért került ujb°l a vádlottak padjára, mert egyik ismerősének azt Ígérte,hogy a fiát behozza a MÁV-hoz, egy másik álláskeresőnek pedig szintén állami állást igért. Tizenegy pengőt, majd 38 pengőt vett fel költségekre, azonban igéretét nem váltotta, de nem is válthatta be, mert semmiféle nexussal non rendelkezett. Vas István azzal védekezett, hogy "legfeljebb sikkasztást követett el", mert - mint mondotta - a kapott pénzt elköltötte. A törvényszék azonban más állásponton volt és kétrendbeli csalásért - a rovott előéletre való tekintettel - nyolchónapi börtönre itélte, amely azonban nem jogerős. /MOT/ Sy.
