Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-29 [138]

A SAJTÓSZABADSÁG ÉS A MAGYAR SAJTÓ REFORM. Kelemen Kornél előadása az Országos Nemzeti Klub 200-lk vitaestéjén. Az Országos Nemzeti Klub szerdán este tartotta kétszázadlk vitaestéjét. A jubiláris estén az Országos Kaszinó sárgatermét a klub tagjai zsúfolásig megtöltötték. Jelen voltak Lázár Andor, Darányi Kál» mán és Hóman Bálint miniszterek, Teleki Pál gróf v.miniszterelnök,Nagy Emil, Karafláth Jenő, Térfl Béla volt miniszterek, Osvald István, a Kurla elnöke, Juhász Andor a Kúria ny<.elnöke, Töreky Géza, a Kúria másodelnöke, Bernát István,(ázettler Jenő, a Műegyetem rektora, Kövess Béla az Ügyvédi K

a

mara elnöke, Pap József; Lázár Ferenc, báró Radvánszky Albert felsőházi tagok, Pres^ly Elemér

;; Tasnádi Nagy András, Mayer Károly, Papp Antal, Petri Pál, báró Wlassics Gyula államtitkárok, vitéz Kárpáthy Kamilló, vitéz Rapaich Richárd altábornagyok, Mendelényi László/a Pestvidéki Törvényszék elnöke, Vlnc-'snty Gusztáv kúriai biró, Ambrózy Gyula, Eöttevényi Olivér; Tóth László és Peifcő Sándor főszerkesztők, Egyed István, Balázs Károly* Cholnoky Jenő, Darányi Gyula, Nékám Lajos, vitéz Moór Gyula., Márffy Ede, Misángyi Vilmos, Rohringer Sándor, Vajda Ödön, Stelnecker Ferenc egyetemi tanárok; Mlkecz Ödön, a miniszterelnökségisajtóosztály vezetője, Raffay Sándor evangélikus püspök, Tóth Ferenc és Pákey Lajos közigazgatási birák és Igen számosan közületünk előkelőségei közül. Karaf láth Jenő, a klub elnöke üdvözölte a 200-ik vitaest alkalmából a klub megjelent tagjait;, majd felkérte KglEsnen Kornélt a kétszázad lk jubiláris előadás megtartására* - A hatalom birtokosainak - kezdte előadását K

e

iemen Kornél - mindig sok a mások szabaosága, a hatalmon kivül lévőknek vi- "\ szont az a hatalom sok, arnlt a hatalom bJraokos:*! gyakorolnak. E3 az ellentét idézi elő a sajtószabadság körüli örökös harcot is. Pedig egy nemzet élete, jövője, boldogulása azt kívánja, hogy a két törekvés között megryiegyen az egyensúly, ami nyugalmi állapotot eredményez. Az országok boldogulása nagyrészben ezeknek a nyugalmi állapotoknak a tartamától függ. - A sajtószabadság elnyomása nemegyszer volt forradalmak előidézője. Az Ilyen forradalmak következményeiképpen szokták a nemzetek törvénybe iktatni a sajtószabadság nagy elvét. A törvénybeiktatás' azonban még nem jelenti, hogy ott; a legnagyobb szabadság, mert például Angliában,a sajtószabadság ig^zl hazájában sohasem iktatták a sajtószabadságot törvénybe, mégis az angol nép és angol nemzet alkotmányos felfogása minden törvénynél nagyobb garanciája a sajtószabadságnak, - A sajtószabadság lényege mindig a fennálló korlátozásoktól függ. A sajtószabadság legőslob korlátja a cenzúra,, Ma a szoros értelemben vett cenzúrával alig pár országban találkozunk.Annak eredményessége ma már kétséges, mert amit klcenzúráznak a lapokból, megtudjuk a rádióból, vagy a szomszédos ország újságaiból. A modern s ajtópolitika a cenzúránál hatékonyabb eszközt talált kl és pedig az irányított, monopolizált és további fokozatában az államosított sajtót. - A fascista Olaszországban az állami beavatkozás nem a sajtótermékekre, tehát az újságírói tevékenység eredményére, hanem az eredmények előidézőire, az újságírók^ vonatkozik. Újságíró csak az lehet, aki a kataszterbe fel van véve,, amelyet legfelsőbb fokon a kormány őriz ellen, s igy lényegében '-has-jrszégban újságot csak az irhát, akit erre Mussolini érdemesnek tart

c Mussolini mondtas"Én ugy tekintem a fascista sajtót, mint egy zene kart, amelynek azonban az ütemet nem a kormány diktálja. Az újságíróknak nem kell a karmesteri pálcát látni, az ütemnek meggyőződésükből kell fakadni a.."''Német országban a sajtó hasonlóan csak eszköz az állam kezében? Itt ls felállították a sajtóka. marat és senki más nem fejthet ki újságírói tevékenységet, csak az, aki a lajstromba fel van véve.. Szovjetoroszország viszont teljes mértékben államosította a sajtót. A kL-adó, a szerkesztő, s a.forgalomba hozó maca az állam. /