Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-16 [138]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1936. április 16. —AZ URADALMIH'GÉPÉSZ OLY ERŐVEL RÚGOTT MEG EGY TIZEN ÖTÉVES BDJTÁRGYEREKET, HOGY A FÍM CSONTVELÖG YULLADÁSBAN MEGHALT. 1934 szeptember 1-én Inoka László 15 éves uradalmi bojtárgyerek - kötelességéhez hiven - őrizte a zsigerpusztai uradalom teheneit. A flu néhány percre eltávozott s megkérte-az ott őgyelgő hétéves fiúcskát, hogy távollétében vigyázzon a csordára, A hétéves gyerek nem ügyíslt kellően, ugy, hogy a tehenek szétdúlták Agocs János 29 éves uradalmi fögépész cselédrészként kapott s boglyába rakott szénáját, Agocs János rögtön észrevette a bajt és panaszt tett az éppen arra tartó Elek Imre gazdasági főintézönél, aki azonban csak legyintett s olyasmit mondott, hogy a bojtárgyereken amugysem lehet a kárt behajtani, ezért legjobb lesz, ha a fögépész egy pár pofonnal elintézi az ügyet. Az egyébként is rabiatus természetű Agocs Imrének nem kellett ezt kétszer mondani, felkapta a lábára erős bőrpapucsát s utána szaladt a kis Inoka fiúnak, A bojtárgyerek érezte a közelgő veszedelmet, szintén futásnak eredt, de a fögépész utolérte s kétszer egymásután nagyerővel belerúgott, ugy, hogy a fiu orrabukott. Agocs ezenfelül még hatalmasan fel is pofozta a gyereket, akinek orrán-szaján eleredt a vér. A fögépész még el is dicsekedett társainak az eset után: - Ugy elvertem a fiút, hogy rögtön kiköpte a pirosatI... Inoka László az-eset után rosszul lett, hazakérezkedett, nagyon fájlalta a csípője tájékát. Az anyja ágyba fektette, két orvossal is megvizsgáltatta, de a helyes diagnózist az orvosok nem tudták megállapítani, ugy, hogy intézkedésükre a fiút beszállították a budapesti Szent István kórházba, Itt ápolás alá vették, de a szerencsétlen gyerek pár napi szenvedés után súlyos sérüléseibe belehalt, A boncjegyzőkönyv adatai szerint az erős rúgások következtében a csipőtányérján ökölriagyságu vérömleny keletkezett, ez csontvelőgyulladást okozott, ugy, hogy a kis Inoka László általános vérfertőzésben pusztult el, Agocs Jánost a pestvidéki törvényszék vonta felelősségre brutális tettéért. A vádlott a főtárgyaláson elismerte, hogy a sértett fiúcskát felpofozta, de azt következetesen tagadta, mintha bele is rúgott volna. Tagadta azt is, hogy az eset alkalmával a lábán papucs vagy más lábbeli lett volna. Az eset szemtanúi azonban a legnagyobb határozottsággal megcá* folták a vádlott védekezését s az orvosszakértői vélemény is ellene szólt, Az elsőfokú biróság a bizonyítékok alapján Ágocs Jánost bűnösnek mondta ki haláltokozó súlyos testi sértés bünteettében és ezért háromévi fegyházra Ítélte. A tábla Káliy-tanácsa most a vádlott büntetését kétévi és hathónapi fegyházra mérsékelte, A tábla az Ítélet indokolásában súlyosbító körülménynek vette azt, hogy a vádlott messze túllépte a sértettel szemben a kisebb testi fenyítés határát; továbbá azt, hogy komolyabb ok nélkül bánt feltűnően durvamódon a nála sokkal gyengébb fiúval. Ezzel szemben enyhitő körülménynek számított a vádlott büntetlen előélete, többgyermekes családos állapota s az, hogy valóban izgatott állapotba kerülhetett amikor meglátta, hogy keresménye, gyümölcsét a tehenek szétturták. Az a tény, amire a bádlott hivatkozott, hogy tudniillik a gazdatiszt tanácso 1ta azt.neki, hogy pofozza meg a sértettet, a tábla megállapítása szerint a vádlott cselekvésének súlyát nem befolyásolja. A tábla az ügyben jogerősen itélt. /MOT/Ky.