Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-15 [137]

1. törvényszéki kiadás'. Budapest, 1936. április 15. . MADZAGGAL MEGFOJTOTTA ÉDESANYJÁT: ÉLETFOGYTIGLANI FEGYHÁZRA ÍTÉLTÉK. Cserháti Sándor 3o éves jászfényszarui gazdálkodó évek óta rossz viszonyban ólt az édesanyjával. Cserháti, aki takarékos, szorgos gazda volt, ugy érezte, hogy anyja a többi gyermekét,'az ő testvéreit lépten nyomon különféle előnyökben részesiti vele szemben. Igy amikor a legfiatalabb Cserháti-test vér. Cserháti Mária férjhezmont, ennek dologtalan, italos, naplopó férjét az öreg Cserhátiná a közös portán tartotta, a fiatalokat mindennel ellátta, holott az egész gazdaság müvelése, minden munka és gond egyedül Cserháti Sándor vállára nehezedett. Később pedig id. Cserháti Jánosné kisebbik fiának:^ifj. Cserháti Jánosnak hordott ol mindent, búzát, lisztet, zsirt, szalonnát, ami megint csak mind Cserháti Sándor kezemunkájának a gyümölcse volt. Cserháti Sándor és id. Cserháti JánoHné között emiatt napirenden volt a veszekedés, sőt néha-néha tettlegességre került a sor. Cserháti Sándor, hogy népes család jának jövedelmét szaporitsa, az egyik jászfényszarui nagygazdával közösen nagyobb kiterjedésű kukoricaföldet bérelt, fele haszonra. Minthogy a faluban - a nagy nincstelenség folytán > egymást érték a terménylopások, Cserháti Sándor ás bérlőtársa "elváltva őrködtek éjszakánként a kukoricásban; A mult év szeptemberének egyik éjszakáján, amikor az őrködés sora Cserháti Sándorra esett, arra lett figyelmes, hogy valaki erősen tördeli a kukoricát. A hajnali pirká dásban, amikor közelebb lopózott, észrevette^ hogy a tolvaj senki más-, mint a tulajdon édesanyja. Cserháti Sándor, akinek agyán nyomban átvillant, hogy az anyja nyilván a fiatalabb fia részére akar ilymódon tengerit szerezni, módfelett elkeseredett és hirtelen elhatározással kihúzta a,-ruhájából a madzagot és abból hurkot font, ezt hátulról édesanyja nyakába vetette-e igy az öregasszonyt megfojtott-.., A holttestet ezután betakarta füvekkel, kukoricakor óval, maga pedig a határban elbujdosott, A dolog kiderült s Cserháti Sándor megtörten vallotta be a gyilk osságot, A szolnoki törvényszék Cserháti Sándort a terhére rótt, felmenő ágbeli rokonon elkövetett szándékos emberölés bűntettéért életfogytig tartó fegyházra Ítélte, A budapesti tábla sulyosbitó körülménynek vette azt, hogy a vádlott anyagi kérdések miatt, tehát dL*jas indokok alapján követte el büncse1 ekményét, viszont enyhitő körülményként vette figyelembe azt, hogy önként jelentkezett és mindvégig töredelmes, bűnbánó magatartást tanúsított. Mindezek figyelembevételével a budapesti tábla Kállay-tanácsa Cserháti Sán dor tüntetését helybenhagyta -ami ellen az elitélt és védője semmiségi pa_ nászt jelentettek be„ /MOT/Ky, -—A TÁBLA EGYHÓNAPI FOGHÁZRA ITELT EGY KERESKEDŐT. Heller Á

rm

in 53 éves kereskedő ellen a budapesti k irályi ü gyészség hitelezési csalás vétsége cimén bűnvádi eljárást indított, mert a vád szerint, a Fátyolkereskedelmi R.T. vezetőségét "ravasz fondorlattal tévútra vezette", és pedig olymódon, hogy magát hitelképes kereskedőként tüntette fel, pár napon belül számlája kiegyenlítését Ígérte, mini ezt azonban nem tartott:, meg, mert néhány nappal később kényszercgysségi eljárás megindítását kérte önmaga ellen. Heller Ármin a részvénytársaságnak mintegy 2oo pengő é rtókü kárt okozott, A vádlott kereskedő a büntető törvényszék előtt azzal védekezett, hogy abban az időben még nem tudta, hogy vagyoni helyzete anynyira: megromlott, hogy kényszeregysséget.kell kérnie, A biróság azonban ezt a védekezést nem honorálta és Heller Ármint 5o pengő pénzbüntetésre Ítélte.. A tábla a büntetést most egyhónapi fogházra súlyosbította, ami el len a vádlott semmiség! panasszal élt. /MOT/Ky.