Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-11 [137]

VÁLÓPERÉNEK JOGERŐS BEFEJEZÉSE ELŐTT HÁZASSÁGOT KÖTÖTT - BIGÁMIÁÉRT EGYHETI FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK. Takács István szabósGgéd'még 1921-ben házasságot kötött Marsai Juliannával, akivel évekig együtt élt, A házastársak között elhidegült a viszony, meg­indították: a válópert s a birőság kl is mondotta a válást. A szabósegéd 1926 február 21-én Budapesten a Vl, kerületi anyakönyvvezető előtt meges­küdött Sós Klárával, akitől 1932 decemberében elvált. Most kiderült, hogy Takács István második házasságát akkor kötötte, amikor a biróság jogerősen még nem választotta el az első feleségétől. A királyi ügyészség Takács István ellen kettősházasság miatt vádat emelt és a büntet őtörvényszék ma tárgyalta a bűnügyet Márton Sándor dr. törvényszéki biró elnöklésével. - Nem érzem magam bűnösnek, - védekezett a vádlott. - Válóper folyt köztem és az első feleségen: között s az Ítéletet, mely kimondta a válást, 1925 februárjában kaptam meg. Nem is'gondoltam arra, hogy a váló­perem 1926 februárjáig ne fejeződött volna be. Azt hittem, hogy a biróság már régen elválasztott a feleségemtől. - Miért mondta az anyakönyvvezető előtt nőtlennek magát, ha azt itte, hogy a biróság jogerősen elválasztotta? - kérdezte az elnök. - Nem tartottam lényegesnek azt, hogy elvált vagyok, azt hittem, -.ogy mindegy a nőtlen vagy elvált megjelölés, - felelte a szabósegéd. - A­második házasságom megkötése után egy héttel kaptam meg a jogerős Ítéletet, A törvényszék végül 1s Takács Istvánt kettősházasság vétségóért az enyhitő szakasz alkalmazásáéval egyheti fogházra Ítélte, Az itélet jog­erős. /MOT/ P. EGYÉVI BÖRTÖN UTÁN JOGERŐS FELMENTÉS, Lovas, József huszonkétéves alpári ácssegéd az 1934 év Szilveszterén né­hányadmagával látogatóba ment Kása József alpári nagygazda tanyájára. A fiatal legények itt jócskán felöntöttek a garatra, egyedül Lovas József tartózkodott a mértéktelen italozástól, ugy hogy emiatt sok gúnyolódásban, ugratásban volt része. Amikor a társaság tagjai - kisebb csoportokra tagol­tan - a késő éjszakai órákban hazafelé igyekeztek, Kis Sándor fiatal gaz­dalegény, aki valamennyi társánál részegebb volt , minden különösebb ok nélkül, hirtelen Lovas József mellett termett és a gyanútlan ácssogédet^ nagy erővel, többször eg7/másután arculütötte, ugy hogy Lovas orrán-szájan eleredt a vér. Lovas József az indokolatlan és brutális támadás miatt tá­madt hirtelen felindulásában előkapta zsebkését és azzal gyors egymásután ban három erőteljes szúrást ejtett támadóján, majd kikapta az aléltan ösz­szeKogyó Kis Sándor kezéből a kampós sétabotját s azzal a szerencsétlen gazdalegényt agyba-főbe verte, ugy hogy az erős bot darabokra törött. Az eset után Kis Sándor kórházba került s néhánynapi szenvedés után, vérmér­gezés következtében meghalt. Lovas Józsefet a kecskeméti törvényszék vonta felelősségre, A vádlott ácssegéd jogos önvédelemre hivatkozott, ezt a védekezését azonban az elsőfokú biróság nem honorálta s a nagyrészt terhelő tanúvallomások alapján bűnösnek mondta ki erős felindulásban rögtön elkövetett halált oko­zó súlyos testi sértés bűntettében, amiért is egyévi börtönbüntetéssel súj­totta. Fellebbezés folytán az ügy a budapesti tábla Kállay-tanácsa elé került. A tábla a perbeszédek elhangzása után megsemmisítette a törvény­széki Ítéletet ős Lovas Józsefet az ellene emelt vád alól jogos védelem cimén felmentette. Az itélet indokolásában a tábla megállapította, hogy a vádlottat teljesen indokolatlanul érte a brutális támadás s minthogy az ilyen megtámadás olol senki sem köteles megfutamodni, a vádlott ugy vé­dekezett, ahogy tudott a nála jóval erősebb fizikumú sértettel szemben. Az itélet jogerős, /MOT/Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents