Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2
1936-03-16 [136]
MAGYAR 0 :3ZAG03 TUDÓSÍTÓ Kézirat* Kilencedik kiadás, Budapest, 1936. március 16* XVIII, évfolyam 63,szám, AZ EGYETEMI IFJÚSÁG MÁRCIUS TIZSNÖTÖDIIi ÜNNEPSÉGEI, Az egyetemi és főiskolai ifjúság hagyományos március 15-iki ünnepségei vasárnap reggel az Egyetemi-templomban szentmisével kezdődtek. Utána az Egyetem-téren gyülekeztek a bajtársi egyesületek és különböző szövetségek tagjai, majd zárt sorokban.ünnepélyes külsőségek között a Petőfi-térre vonultak, ahol koszorút helyeztek el a Petőfi-szobor talapzatán, A mintegy kétezer főnyi egyetemi hallgató hosszú sora mindenütt a közönség sürü sorfala között vonult el, amely lelkesen csatlakozott a szabadság-ünnepléshez. Az egyetemi ifjak a Petőfi-térről a postás-,vasutas-és levente zenekar hangjai mellett a Szabadság-térre .vonultak és itt rövid beszédek kisóretáben ünnepélyesen megkoszorúzták a négy irredenta szobrot. Az ünneplő felvonulók továbbhaladva, tisztelegtek a Batthyány-örökmécses, , majd a Kossuth La jos« szobor előtt és végül a Pesti Vigadóba vonultak a hagyctmányos nagy ünnepség megtartására, A Vigadó nagytermét zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség, amelynek élén jelen volt Bornemi sza Géza iparügyi miniszter, ott voltak a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről Szily Kálmán és Tas nádi Nagy András államti tkárok, ifj.báró Wlassics Gyula h,államtitkár, továbbá az egyetemi hatóságok képviselői, , közöttük Kenyeres Balázs, a Pázmány Péter Tudományegyetem pro-rektora, Czettler Jenő műegyetemi rektor, Bengl János, a Műegyetem közgazdasági karának dékánja, - vitéz Bánsághy György és Végváry József országgyűlési képviselők, s sok más közéleti személyisége Bevezetőül az Egyetemi Énekkarok Vaszy Viktor vezényletével a Hiszekegyet énekelték el, majd Kiss Ferenc, a Nemzeti Szinház üÜvésze szavalta el a Nemzeti dalt, amely a hallgatóságban óniási lelkesedóst keltett. Ezután sipeki Bálás K ároly egyetemi tanár tartotta az ünnepi beszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: - Március tizenötödike a szabadság ünnepe, amely az egész magyar nemzeté, s amelyet nem szabad párt-,osztály, vagy egyéni érdekek szolgálatába állitani, vagy ilyen célból vörösre festeni, A szabadság fogalma nem frázis, értékét akkor látjuk igazán, ha elveszett, akkor látjuk, hogy nélküle az élet nem igazi élet 0 A szabadság hamisítatlan értelme mindig a kollektiv és egyéni szabadság együttes meglétét jelentheti csupán, Igy értelmezte ezt mindig a magyar felfogás is. Szabad nép tehát nemcsak nemzetközileg független államot jelent, hanem az állam kebelén belül szabadságjogokkal rendelkező és azokat valósággal gyakorló szabad polgárokat. Magyar felfogás szerint tehát egy nemzetközileg független, de egyéni szabadságjogaiban megakadályozott nép; a mindenkori önkénytől függő és megélhetési alkalmakból bármikor kimozdítható szolgákból álló társadalom sohasem iehet szabad, - Országunkban a szabad elemet, a szabadság megtestesitósót mindenkor a történelmi magyar népesség képviselte 0 A magyar faj, a magyar vér volt tehát a szabadságnak, a függetlenségnek az alkotóeleme és ezért a magyar faj és a magyar vér kultuszát is hirdetem itt S a szabadság ünnepén, - A magyar közéleti szabadság általában véve azoknak az autonómiáknak a nagyvonalú kiépítésében állott, amelyek keretében a magyar elem a maga sajátos nemzeti érdekeinek megfelelő életformáját végig élhette, A jövő feladata is'.minél több nemzetfenntartó autonómia- ! nak a kiépitése, hogy keretei között minél nagyobbszámu szabad magyar kalturember gyakorolhassa a magyarság érdekvédelmét, minél több téren ós minél több formában. Ez a legbiztosabb eszköze a nemzetellenes destruktív áramlatok eredményes leküzdésének is 0 - A világháború óta még sokkal nagyobb szüksége van népünknek és fajunknak szabadságra, mint azelőtt. Pár kilométerre tőlünk nem szabad a magyar szó, a magyar gondolat, a magyar imádság, a magyar élniakarás, nem szabad a magyar boldogulás szellemi, gazdasági téren, irtanak bennünket minden eszközzel, - A mi vérünkre, fajtánkra nézve a szabadságnak az egyéni '/) szabadságjogokra is kiterjesztett egyedül valódi fogalma nem frázist / jelent, hanem az életnek, a fennmaradásnak lehetőségét^ elszakitott vóip— reinkre nézve pedig a kiirtástól való menedéket* /folyt * köv./
