Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-19 [136]

Budapest, 1936. március 19. y'S

: XVIII. évfolyam 66. szám. KÖZGYŰLÉST TARTOTT A KILENCVENÖT EVES TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. - Ilosvay Lajoa érdekes előadást tartott elnöki megnyitóul az iz és kémiai összetétel közötti kapcsolatról, A Kir.Magy.Termeszettudományi Társulat - amely kilencvenöt esztendővel ezelőtt alakult -, a magyar tudományos világ reprezentánsainak jelenlétében tartotta ezévi rendes közgyűlését az Akadémia előadótermében, amely zsúfolásig megtelt ebből az alkalomból, A közgyűlésen Ilosvay Lajos, a világhírű tudós, a társulat elnöke mondott megnyitó beszédet, majd rendkivül érdekes előadást tartott "Az ÍZ és a kémiai összetétel közötti kapcsolat" cimmel'. Fejtegetései során az illusztris előadó ismertette,hogy sok izes anyag fordul elő a természetben, de sokkal több állitható elő mesterségesen. Az ásványok között találunk vizben oldható sókat; a növény országba tartoznak a gyümölcsízek,kivonatok ; állati eredetűek ..a hangyasav,de csekélyebb számban, mint amennyi a növényi eredstüeké^ mert az állati szervezetben lévő vegyületeknek vizben nehezen oldhatóknak, vagy oldhatatlanoknak keli lenniök, hogy rendeltetésüket betölthessék. Egyazon anyag a viz mennyisége szerint néha különböző izzel oldódik, de ezekből a különbőzé izü oldatokból a. feloldott anyagot elkülöníteni nem lehet, mert bármiként •'. órténjék a viz elpárolog"atása, egyszer mégis ahhoz a legtömenyebb oldathoz kell jutnunk, amelyekkel hígításainkat megkezdettük. Az anyagok ize eredeti - fejtegette Ilosvay professzor ős sajátság, amely a mi akaratunktól független. A testek szaga is ős sajátság, de a szag, meg az iz között nevezetes különbség van. Valamely szagtalan test szagossá válhat, ha valamely eljárással szag. . gerjeszthető benne, így válthat a szagtalan oxigén szagos oxigénné, azaz ózonná; ellenben olyan eljárás ismeretlen, amely az Íztelen testet izessé változtathatná szerkezetben változtatás nélkül* A természetben előforduló, vagy a vegyületeliből kiválasztható elemek, vagy a természetben találhat*, vagy mesterségesen létesített vegyületek izéről röviden felemlítem a következőket: az elemek közül a halogénekről feltehetjük, hogy vizes oldatuknak ize lehet, de csak a jód vizes oldatának ismerjük izét, mely fanyar, A fluor, klór és bróm még .-. rendkivül hig oldatban is annyira megtámadja az Ízlelés szervét, hogy izének megállapítása eddig még nem sikerült. Nagyon kis mennyiségben a foszfor is oldható vizben: de a foszfor erősen mérges volta miatt mindenki tartózkodik att°l,hogy vizes oldatát megízlelje. Minthogy a legtöbb elem vizben nem oldódik, azt mondják, hogy Íztelen, Ez az állítás nem helyes, mert minden elemi test darabkája - az arany és a platina kivételével - a szájban tartva, rövidebb, vagy hosszabb idő múlva fémesizü, Hig sóoldatuk-egy kis cseppj<ével is-gyorsabban és határozottabban érzik a fémes iz. E tekintetben is van egy kivé te 3^ a berillium, melynek sóoldatai mind édesek. Ismeretlen vegyületek vizes oldatát mindig - legnagyobb óvatossággal 3Zabad megízlelni. Csak adatmegállapitást es nem önfeláldozást várnak a kutatótól, A továbbiakban azt fejtegette Ilosvay profeszszor, hogyme elemi testekből, vagy egyszerű vegyületekből uj vegyület keletkezik; s felhasznált anyagok izéből az uj vegyület izére nem következtethetünk. Valószínűleg azért nem, mert az uj vegyület ize is ős sajátság, melyben az előállításra használt elemek, avagy vegyületek izéből is megjelenhet valami, de nem előre megjósolhatóan, A vegyületek alkotó részeinek mennyiségét a kémiai mennyiségi elemzés állapítja meg. Ilyenfele vizsgálatok mintegy százötven éve folynak és előkészítették azt a feltevést, hogy a vegyületek legkisebb önálló részeit, s molekulákat, még kisebb egyszerű, vagy összetett résaek, az atomok, vcgy atomcsoportok alkotják, melyek idők folytán egyL szerű, illetőleg összetett gyök néven kerültek forgalomba. Az egyszerű TI és összetett gyökök létezését támogatta viselkedésük a kémiai atalakun lások, főleg a cserebomlások alkalmával, de hathatósan támogatta az I elfektrolizis jelenség megértetésére kieszelt elektrolites disszociáció /folyt. pVfJk7ÁG()fi LEVÉLTÁR v/9