Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-16 [136]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat*" Negyedik kiadás* Budapest, 1936. raircius 16. XVIII* évfolyam 6j;szám EGYHÁZI HÍREK RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK MÁRCIUS 15-IKI PRÉDIKÁCIÓJA A MAGYAR CSERKÉSZET HUSZONÖTÉVES JUBILEUMÁN, Vasárnap délelőtt,a Kálvin-téri református templomban Ravasz László dr,püspök-lelkész vezette az istentisztele bet.Prédikáció jánakk alapigéje a Királyok Első Könyve XVII.részének 17-24..verse voltj s a többi között igy szólt: - Ma,március 15-én mindenütt,ahol magyar él a világon,a magyar nemzetnek azt az életigényét erősítgetjük- hitvallásokkal és emló* kezesekkel, amelyért a történelem folyamán a legtöbbet szenvedett és a legtöbb vért áldozott: a szabadság életigényét. Minden más nép közül talán a magyar tapasztalta meg magán legjobban,hogy a szabadság az élőt* nek olyan feltétele,órtékadó tényezője,amelyért sokszor kockáfar kell tenni az életet is,mert szabadság nélküli életet nem érdemes élni,Azért ez a mai nap nemcsak egy történelmi eseménynek emléke,hanem ez a nap a nemzeti öntudatnak,a nemzet önbecsérzetének ünnepe, - És ma ünnepli a magyar cserkészet fennálliuá'nak húszon*öt esztendős évfordulóját is, E két ünnep csak látszólag különbözik egy-* mástól,van a.bensejükben valami szükségképpeni kapcsolat,mert szabadság és ifjúság ugy függenek össze,mint ideál és reform,mint cél és nevelés, hivatás és módszer, A szabadság ígérete mindig az ifjúság sranykapuján érkezett be a valsóság birodalmáéba és ezen a kapun át érkezik meg a boldogabb és s^ebb jövendőue az élet csodájáénak Ígérete is, - Az emberi nemzetség az egyik világháborúból részegen és vakon tántorog a másik világháború felé - igy folytatta szentbeszódét Ravasz László - és nem lehetamásképp megmenteni, mint hogyha mássá tesszük az ifjúságát s általa mássá a jövendőjét. Maga a világ gyógyíthatatlannak látszik, a békekötésekben ugyanaz az ádáz düh és gyűlölet lappang és ver fészket, amely a lövészárkok vérzivatarában tombolt, minden diplomácia wsak ut uj háborúk felé és minden háború uj kezdet még rebtentőbb és még gyilkosabb politika számára: - a világot magát megmenteni nem lehet, de meg lehet menteni a gyermeket, az ifjúságot* Ez a gyermek pedig egy csukottszemü, hoLL-eleven ifjú, out áll mellette az édesanyja, kétségbeesetten tördeli kezét - és Illés próféta elveszi az anya kebeléről ezt a gyermeket,szivére szorítja, sovány, de izmos kezével magasra tartja: látj tok-e ebben, a mozdulatban azt a felismerést, hogy egy elpusztuló világból egyetlen megmaradt kincsünk ez a gyermeke - Az a bibliai, száreptai özvegy jelenti a szegény, szcmoru^ sáppadt, meggyötört Magyarországot és az a prófétai gondolat, - >ly ezelőtt huszonöt esztendővel itt megjelent, de tulajdonképpeni erejét ás hatalmát a világháború után mutatta meg: a cserkészet, amely minden erejét a gyermek megmentésére ás a permeken át egy uj és boldogabb világ formálására forditotta. Ha szoborban kellene ezt kiábrázolni: az első mozdulat az, amikor az öregcserkész magasratart kezében egy csukottszemü, • elalélt gyermeket. Fel a gyermekkel a magasságok felé: ez a másik mozdulat, -jiern jó helyen van lennt a gőzben, a sárban, a szennyben, fenn van az ő igazi hazája, gyere az én világomba, oszd meg a kenyeremet, életemet, jer velem Isten orcája elé,hadd mutassam meg neked Isten nagy képpeskönyvét,a természetet,lásd meg Isten szépségét és magasságát,lásd meg a világ-ormokat,ahol a jövő sasmadarai ülnek,ott fenn tisztább a levegő, ott fenn békesség és erő lakik, - jer felfelé,közelebb Isten felé,.. - Ebben az útmutatásban óriéei nevelői prograutm. rejlik, ez azt jelenti, hogy az ember nincs jó helyen a földön és a sárban, van egy magasabbrendű világ, az igaz ismeret és a tiszta erkölcs világa, honvágyat ébreszt, szárnyakat nőttet, repülni tanit ez a nevelés, némelyik csak egy araszra száll, más a csillagok felé, de fődolog, hogy szárnya 0 legyen.és repülni tudjon, törjön meg az ember csuszó-mászó végzete, a fj megátkozott féregsors. V- /Polyt.köv,/ ^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÍÓ