Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-31 [136]

Kézirat ^ J Tizenegyedik kiadás. Budapest, 1936. március 31. * XVIII. évfolyam 75. szám. ff. HÍREK SARFATTI OL..SZ ÍRÓNŐ ELŐADÁSA : MODERN MŰVÉSZETRŐL. A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Szövetsége magyar egyesületének meghívására Margherita S a r f a t t i hires olasz irónő,-Mussolini életrajzírója kedden este az Akadémia üléstemi ét zsúfolásig megtöltő előkelő hallgatóság előtt előadást tartott "A római szellem a modern művészetben" cimmel. Az előadást meghallgatta József királyi herceg, «tt voltak gróf Zichy Rafaelné, az előadást rendező egyesület elnöke, ifj. Wlassics Gyula báró h. államtitkár, Villani Lajos báró követségi tanácsos, GÖmöry-Laiml László miniszteri tanácsos, olasz - résziről Baldoni ügyvivő, Calabro, az Olasz Kulturintézet igazgatója, Pignatelli herceg, továbbá Zombra Alajos, és báró Brandenstein Béla egyetemi tanárok, Lukács György v. minisztergs sokon mások. -"*H e k le r Antal egyetemi tanár üdvözölte az előadót, aki az üdvözlést megköszönve, lendületes szép szavakkal emlékezett meg az olasz-magyar barátságról. Hangoztatta, hogy ez a barátság a jegyzőkönyvektől függetlenül is fennáll, szívből jön és szívhez szól. Sarfatti írónő történelmi visszapillantásban végigment a művészetek fejlődésén, kifejtette, hogy a modern kor beköszöntésével miképpen alakult át maga az ember is. Jellemezte a mai embertípust r hangoztatta, hogy szeretnünk kell a kort, amelyben élünk, igyekezni kell megérteni a modern törekvéseket,művészeti téren is: megvannak a modern kor sajátos szökségletei. Elmagyarázta a futurizmus és a kubizmus lényegét, majd ismertette, hogy a régi római művészet szelleme miként mutatkozik a modern művészetben. A modern kor jellegzetessége az analízis, a részletesség, van a modern művészetben egy kis romanticizmus is, az ember az ösztönére bizza magát, a pillanatnyi impulzusra. A klasszikus szellemre mutat, hogy ismét az ember kerül a középpontba. Sarfatti irónő élvezetes és mindvégig lebilincselő előadását a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta, /MOT/M A TÜDÓVÉSZ MEGELŐZÉSE LÉGZÉSI GYAKORLATOKKAL. Dr. H a 1 á s z Hen- . rik miskolci főorvss kedden este az Országos Közegészségi Egyesületben előadást tartott, amelynek tárgya a tüdővész elleni védekezés volt. Rámutatott arra, hogy az eddig a tüdó'vész elleni'. intézkedések csak igen kismértékben bizonyultak hasznosnak, s a tüdőgondozóba kis számban lévő szanatóriumek a tüdőbetegek nagy tömegével szentben alig tudták egv kicsiny hányadát is befogadni a betegeknek, Az állam, a, társadalom, ajhatóságok és az orvosok minden lehetőt elkövetnek, hogy e végzetes betegségen segítsenek , de ez a küzdelem csaknem meddő. Hazánkban a tüdővész Európa többi országaihoz viszonyítva csaknem a legelterjedtebb, s az előadó a betegség megelőzésében látja a megoldást. A tüdőbajok keletkezésének megelőzése anyagiakat nem igényel, csak jóakaratét. Komoly hozzálátással kellene olyan prophylatctikus intézkedést létesíttetni, elrendelni, amely más országokban már megve/lósult és amit az előadó már huszonöt év előtt megjelent egyik szakmunkájában kifejtett. A tüdőbaj ugy keletkezik, hogy a legtöbb ember nem szellőzteti keltképpen a tüdejét, a legtöbb ember nem tudatosan, hanem csak ösztönszerűen lélegzik, csak annyi levegőt sziv a tüdejébe, amennyir^eppen az élet fentartásához szükséges, de nem annyit, amennyi az egészség f entartásá-th«z kellene. Az emberek csak felületesén lélegzenek, s emia.tt a tüdőknek csak egyrésze jut levegőhöz és a benne lévő legértékesebb alka.trészhez, az élenyhez, amelynek élvezete nélkül egy percig sem élhet az ember. Igen egyszerű intézkedéssel lehetne az embereket mindezen bajoktól mentesíteni, ha már az elemi iskoláktól kezdve minden felső iskolán át közi telezőleg bevezetnék és elrendelnék a lélegzési gyakorlatokat. Ez ellentUu állóvá tenné az emberi fizikumot a tüdűvész fertőző csiráival szemben. r

Az előadó elsőserban a tanerőknek figyelmét hivta fel erre a prevenció* ra. /MOT/B