Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-30 [136]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTó Kézirat. Kilencedik kiadás. ; i jC Budapest, 1936. március 30. óé y XVIII. évfolyam 74.szám, FŐVÁROS /A közegészságügyi bizottság ülése. Folytatás 1./ Salamon Gézf tanácsnok és Liber Endre•alpolgármester ujabb felvilágosításai után elfogadták az előterjesztést. Vita nélkül járult hozzá a bizottság e tüdőbeteggondozó intézeti orvrs i személyzet meg­előző szolgalatának beszámitására tett javaslathoz, majd magáévá tette azt az előterjesztést is, amely a fővárosi kórházakban boncolt hullák­nak és szerveiknek az egyetemi oktatási célokra való átengedését célozta. Foglalkoztak e hadigondozottak temetkezési ügyeivel, hozzájárultak a kórházi ágynemüek előállításához szükséges anyagok ós a kórházak ré­szére szükséges röntgenfilmek beszerzéséhez is. Napirend után Lázár Emil azt kivánta, hogy a kórházi ápolási dijak behajtásánál juttassák érvényre a szociális szempontokat,/MOT/H, —— —-A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE, A pénzügyi bizottság L a m o t t e Károly alpolgármester elnöklósóvel hétfőn délelőtt vittatta meg a szer­daJJközgyülós elé kerülő előterjesztéseket, A Községi Takarék zárószáma­dásaval kapcsolatban Párkány Frigyes kifogásolta az igazgatósági ta­gok szerinte magas tantiómjeit, Szendy Karoly polgármester felvilágo­sításai után Peyer Károly szólalt fel ós azt hangoztatta, hogy a ta­karékpénztárnál az igazgatósági tagok honoráriuma egyáltalán nem ma­gas, mindenesetre alatta marad a magánbankok tantiómjeinek. Egyben azt is javasolta, hogy az üzemi választmányok tagjainak is bizto­sítson a főváros megfelelő díjazást. Révész Mihály is felszólalt ós helytelenítette azt, hogy a számszaki igazgató negyedévi jelentései nem kerülnek idejekorán az autonómia elé. Ezután újból Párkány FJI gyes kért szót és élesen polemizált Beyer Károllyal, mire az elnöklő al­polgármester két izben is rendreutasította, A bizottság ezután az ezer szükséglakás felépítési ügyét tárgyalta, Zsitvay Tibor örömmel vet­te tudomásul, hogy a polgármester ; . .nem vette igénybe a. szükségla­kások fedezetére azt a 600,000 pengős összeget, amelyet a kőbányai va­súti aluljáró megépítésére irányoztak elő. Felvilágosítást kért ezu­tán arra, vájjon igaz-e, hogy a kőbányai sertésszállások területén a hizlalás! létszámot fokozni akarják. Tiltakozott'a terv ellen, hangsú­lyozva, hogy Kőbánya lakosságának érdeke nem en edi meg a terv keresz­tülvitelét, Bródy Ernő is felszólalt, örömét fejezte ki a szükségla­kások építése felett, egyben felhivta a főváros figyelmét a baraktelepek tűrhetetlen viszonyaira és kijelentette, hogy mivel a kilakoltatások száma a fővárosban évente a ! 12,000-hez is közel áll, az ezer szükség­lakás épitése nem oldja meg a hajléktalanok elhelyezésének problémáját. Kivánta az úgynevezett halélsorompók mielőbbi eltávolítását is. Müller Antal c. szükséglakások beutalási rendszerét helytelenítette, azt han­goztatva, hogy a beutalási jogot a fővárosra kallene ruházni. Kérte a bizottságot arra is, hogy a szükséglaká ok épitésénél a kisiparosságot részesítsék előnyben, Peyer Károly elfogadta upyan az előterjesztést, aggodalmát fejezte ki azonban amiatt, hogy a fővárosnak szükséglakásokat kell építenie. Ennek oka a gazdasági leromlás, a. munkabérek hihetetlen alacsony volta es a meg mindig terjengő munkanélküliség. Állandó jel­legű építkezések lennének kívánatosak, de természetesen az uj lakásokat megfizethető ron kellene a közönség rendelkezésere bocsátani* Támad­ta a házutulajdonosok egyesületét, amely lakásfeleslegről beszél, hölctt a helyzet az, hogy a fővárosban rengeteg egészségtelen meg nem felelő épület van, amelyek mind megértek a lebontásra. Hogy mennyire nincsen elég lakás Budapesten, arra bizonyiték az, hogy kb csak negyedannyi lakás épül, mint amennyi a házasságkötések száma. Javasolta, hogy a szükséglakásokat ne hodályszerüen épitsék fel és kivánta azt is, nogy az építkezéseknél ellenőriznék a vállalkozókat, bogy tis.zteséges munkabéreket fizessenek, Jl^i A polgármeste^yomban válaszolt és kifejtette, hogy a kőbányai sertésssállások bővítésére sor nem fog kerülni, A halálsorompó­H Tüal összefüggésben elmondotta, hogy a megoldás azért késik, mert a ' MÁV az egész vasutvonalat ki akarja telepiteni. Maga is érzi, hogy az ezer szükséglakás épitése még nem oldja teljesen a kérdést,/Folyt.köv,/ o / i

Next

/
Thumbnails
Contents