Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-16 [136]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat ^ Huszonharmadik kiadás, Budapest, 1936, március 16. r.*** XVIII. évfolyam 63, szám. /GRÓSZ EMIL PROFESSZOR ELŐADÁSA. Folytatás../ Maga Apponyi Albert, az akkori kultuszminiszter adta meg a döntő lökést a II, számú szemklinika megvalósításának. Negyvenéves küzdelem hozta létre a magyar tudományosságnak ezt a messzevilágitó intézményét és most, sokkal súlyosabb szociális körülmények között, mint az alapítás idejében, lehetetlennek tartaná a megszüntetést, amely a tudó- ' mányos orvosképzés szempontjából is rendkívül nagy erővesztést jelentene. Hogy a magyar szemészet kimagasló szerepet tölt be a világ összes államainak szemgyógyitásában, ennek bizonyítéka, hogy az utóbbi évtizedben csapatosan keresik fel a magyar szemklinikákat a külföldi >szakorvosok, akik magyar szemészeknek egyes úttörő megfigyeléseit - például plasztikai műtéteit - "magyar módszer -ként emlegetik. Lehetetlen észre nem venni, hogy éppen a párhuzamos klinikák fejlesztették ki azt a nemes versenyt, amely a magyar szemészetet oly&n magas fokra emelte, hogy példaként áll a külföldi orvostudomány előtt. Az is kétségtelen, hogy a beteggondozást rendkívüli nehézségek elé állítaná a megszüntetés, évenként sokszáz beteg maradna klinikai gyógyítás nélkül, s azt is számba kell venni, hogy a két budapesti szemklinika igen'sok, elszakított magyar területről érkező beteget szintén gondjaiba vesz, Ugyanekkor hangsúlyozta Grósz Emil dr,, hogy a fül-orr

r gége- és az urológiai klinika jobb elhelyezéserői természetesen gondoskodni kell. A nagyszámú, előkelő hallgatóság lelkes tetszéssel (Csatlakozott a vllághirU szemésztanár fejtegetéseihez, /MOT/P POLITIKA §§ A Magyar °rszagos Tudósitó jelenti: Sátoraljaújhely, március 16, Hétfőm délután a Városi Színházban mintegy nyolcszázfőnyi hallgatóság előtt tartotta meg beszámolóját Baross Gábor, a kerület országgyűlési képviselőije. Beszámolójára lekisérték Boczonádi Szabó Imre budapestkörnyéki, Huszovszky Laj.os pacsai és Ronkay Ferenc sajószentpéteri NEP-kópviselok is, A gyűlést Molnár Béla kerületi elnök nyitotta meg, üdvözölte dr, Fáy István főispáCht abból az alkalomból, hogy elsöizben jelent meg Zemplénvármegyében politikai gyűlésen, A közönség a főispánt különös melegséggel ünnepelte, A gyűlés első szónoka Ronkay Ferenc volt, aki általános helyeslés mellett rámutatott arra, hogy a Nemzeti Egység eszméje az .egyedüli hid a szebb magyar jövőbe. Általános érdeklődés mellett szólt ezután választóihoz Baross Gábor, Bevezetőszavaiban nagyszabású képet adott a külpolitikai helyzet alakulásáról, amely megköveteli, hogy a Nemzeti Egység Pártja és a nemzet képviselői törhetetlen hűséggel támogassák Gömbös Gyulát, A nemzet egysége ad érőt a miniszterelnöknek arra, hogy nyugodt megfontolással képviselhesse a nemzet érdekeit. Ezután áttért annak a mólyen átgondolt tervszerű munkának a vázolására, amellyel Gömbös Gyula a nemzeti munkatervet fokozatosan végrehajtja. Felsorolta a hatalmas reformmunkának számos alkotását. Ezt a komolyan átgondolt gyakorlati munkát a kákán csomót kereső ellenzékieskedés és személyeskedés nem viszi előbbre, hanem csak gátolja

0 Ezután arra a munkára mutatott rá, amelyet a kerület helyi érdekei szempontjából a hstérszéli helyzet megpróbáltatásait szenvedd Sátoraljaújhely érdekében végzett, A közönség melegen tüntetett a Gömbös-kormány mellett, amikor Baross Gábor a bortörvényről emlékezett meg, amely a Tokajhegyalja legfőbb óhajtásait valósította meg. Ugyancsak nagy hatást keltett azzal a bejelentésével is, hogy a hegyaljai szőlőkölcsönöknek borral való visszafizetéséhez a földmivelésügyi ós pénzügyi kormány egyetértésben hozzájárult, amivel a Nemzeti Egység kormánya a hegyáljai szőlősgazdák legsúlyosabb problémáját a közérdeknek megfelelően oldotta meg. Végül Boczonádi Szabó Imre a kézműipar nagy kérdéseiről es ipari munkáskérdésekről beszélt, /x,/